Együttműködési kultúra nélkül, növekvő munkavállalói alávetettségben Ahonnan jöttünk „Tiéd az ország, magadnak építed!” – harsogta Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes 1948 januárjában. Tömegek hittek e jelszóban, mert olyan világban akartak élni, amelyben a hatalom megszünteti a mindenkori tulajdonosok, munkáltatók, és a kiszolgáltatott munkavállalók közötti egyenlőtlenséget. S a felszabadulás utáni Magyarország – e hitnek is köszönhetően – olyan gyorsan épült újjá, indult el új fejlődési pályán, hogy annak még a nyugati megfigyelők is csodájára jártak. A társadalom és a demokrácia követelményei, formálisan, egy irányba mutattak 1945-1947 között. A tömegek vágyait kihasználó politika s az eszközeivel visszaélő propaganda eközben sikerrel fedte el a demokrácia…
-
-
2023. június 24-én, az Óbudai Temetőben állami tiszteletadással helyezték örök nyugalomba a mai magyar társadalomtudomány egyik legkiválóbb művelőjét, a 89 éves Tellér Gyulát, aki szeretve tisztelt kollégám és kedves barátom volt. A mellékelt írásban életének és munkásságának néhány olyan, általam ismert stációját, próbatételét és választását szeretném felidézni, amelyek ezt a József Attila-díjas műfordítót Széchenyi-díjas szociológussá és parlamenti képviselővé, fontos nemzeti értékek létrehozójává és hű őrévé tették. A Kossuth díjas műfordítás magyar iskolája „A műfordítás – ’versről írt vers’, azaz igazi hungaricum. Nehéz is a ’mibenlétét’ szellemesen meghatározni, mert maga a kifejezés is csak nálunk honos. Idegen nyelveken nincs is olyan…
-
Ha valóban munkaalapú társadalmat akarnának, azt valamilyen magasabb szintű cél elérése érdekében kellene létrehozni, nem pedig az önhibájukon kívül inaktív kategóriába tartozók, vagy a munkanélküliek ellenében. Pitti Zoltán közgazdász, gazdasági elemző szerint azonban a 2014 utáni időszak kormányzati intézkedései egyértelműen szembemennek a „vélelmezett” követelményekkel. Munkaalapú társadalom a valóságban tehát nem létezik, csak politikai lózung – mondja. Tavaly decemberben nagy vihart váltott ki az Eurostat jelentése a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 2021. évi átlagkereseteiről. Eszerint az euróban számolt hazai átlagkeresetek a 27 uniós ország közül a 26. helyre csúsztak. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nem sokkal előtte nyilatkozott arról, hogy a…
-
Oroszország agressziója, a háború eszkalációja, s az ukrán vér árán háborúpárti USA, NATO és Nyugat fegyverszállító akciói együttesen: a harmadik világháború kirobbanásával fenyegetnek. Olyannal, amelyből nincsenek egyéni kimenekülési utak, sem a szegényeknek, sem a gazdagoknak, mert nem élheti túl az emberiség. Látható, hogy Oroszország elszánt a ma ukrajnai, de többségükben oroszok lakta területek visszaszerzésére. S az is, hogy Ukrajna (mögötte a korlátlan mennyiségű hadiipari és anyagi támogatásokkal) szinte mindenre kész politikai, kormányzati, gazdasági érdekei védelmében. Tudható azonban, hogy a harcokban résztvevők – így az USA és a Nyugat is – eddig jobbára a korábbi évtizedek haditechnikáját amortizálták. Az emberáldozatokon, rombolásokon…
-
„Kétféle politika van…Az egyik, amelyik kilesi, mi jó készül a nemzetben, s annak lesz kertésze,a másik meg, aki a maga káprázatai után megy és visz mást is a vesztébe.”(Németh László: Apáczai) [1] – A keresztény gyülekezet nyilvános megkövetésének aktusát nevezik így. Még a nagy Galilei is át kellett, hogy essen ennek, a ma elszámoltatásnak is nevezett szertartáson. Az eretnek tudósról írott drámájában Brecht is, meg Németh László is fontosnak tartja azonban hangsúlyozni, hogy már akkor is túl lehetett élni ezt az aktust, viszonylag könnyen. Feltéve persze, hogy ésszel él az ember. – Kiáll az Úr asztala, a kongresszus, vagy, ha éppen az…
-
– egy színháztörténész jegyzeteiből – „A küszöbön álló események váratlanul érnek majd bennünket,mint az alvó Csipkerózsikát. És meglátja, hogy Szidorov kupec,vagy valamelyik középiskolai tanfelügyelő Jelecből,aki többet ért meg az időkből nálunk, s főleg többet tesz nálunk, félre lök, és kiszorít majd bennünket.” [2](A. P. Csehov) – „Nem baj (…),ilyenkor is színházat kell csinálni!”[3] (Spiró György: Az Ikszek) Kissé mondénnak hangzanak talán az ilyen bölcselkedések most, ilyen időkben. De hát, nem én találtam ki őket, még csak nem is kedves könyvem, Az Ikszek szerzője. Az „idők” meg, talán már örökre tartanak nálunk. Spiró György első nagyregényének főszereplője, a „lengyel Moliere”, az öreg és…
