Köztudott, hogy a magyar társadalom évszázadok óta más fejlődési-fejlettségi pályán mozog, mint az európai fejlődés irányát és dinamikáját meghatározó legfejlettebb országok, jóllehet több mint egy évezrede résztvevője az Európa képviselte civilizációs környezetnek. Az eltérést sokan ̶ gondoljunk Széchenyi, Ady, Leopold, Szegfű, Erdei, Bibó, Szücs, Kosáry, Ránki, Berend T. vagy Kulcsár írásaira ̶ ̶ és sokféle módon jelezték és értelmezték, hiszen a jelenségkör egyes elemei a középkorig is visszanyúlnak, azonban valóban megkerülhetetlen „elmaradottságként” csak a „kettős forradalmat” ̶ a francia politikait és az angol iparit ̶ követően jelent meg. A hivatkozott közéleti személyek, tudósok hol „megkésett” fejlődésről, a „haza és a…
-
-
2025 Európa geopolitikai ébredésének az éve. A formálódó többpólusú világ és Donald Trump elnökségi időszaka egyre sürgetőbbé teszi azt, hogy Európa újra pozícionálja magát a formálódó új világrendben és önálló nagyhatalmi/geopolitikai szereplővé váljon. Milyen szerepe lesz az Európai Uniónak az európai kontinens szuverén pólussá alakításában? Egy gazdasági/monetáris unió lehet-e egyáltalán geopolitikai szereplő? Az előadáshoz kapcsolódó „Európa a 21. század geopolitikai stratégiáiban” című tanulmány már olvasható a Kommentár folyóirat 2025/1. számában.





