Budapest, 2000 januárjában Egyre rezignáltabban figyelem az ezredfordulós nyüzsgést. Már szóvá sem teszem, hogy tulajdonképpen még csak az évszázad, a mi jó, öreg huszadik századunk végnapjait éljük és így bármi megtörténhet. Pesszimistább pillanataimban azt mondom, bármi rossz, de ha derűsen ébredek, akkor reménykedem. Volt már itt elég gaztett, butaság, tán lesz esélyünk egy szép befejezésre. Töpreng az ember és figyel, szilárd pontokat keresve. Legutóbb Pierre Bourdieu és Günter Grass párbeszéde erősítette a lelkemet, amit a Népszabadság 2000. január 8-i számában volt módomban elolvasni. Mondhatom Helmut Schmidt kancellár úr düsseldorfi előadásait is, amelyeket a globalizáció jelenségéről tartott lelkes ifjú- és polgári…
-
-
Két évtizede, hogy tagjai vagyunk az Európai Uniónak, így indokolt számvetést készíteni, hogy mit adott nekünk a közösséghez csatlakozásunk, illetve mit adtunk mi a közösségnek. Általános megállapításunk az lehet, hogy a közösségi támogatások következtében korábbi önmagunkhoz képest jelentősen előre léptünk (az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték teljesítményünk a 2004. évi 63-64 százalékos beállási szintről napjainkra 76-77 százalékra emelkedett), ám várakozásainkat felidézve – emlékezzünk Ausztria utolérését célzó vágyainkra – jelentős elmaradásban vagyunk. Ezt támasztja alá, hogy az újonnan csatlakozott országok élmezőnyéből a sereghajtók közé csúsztunk le. Sokakat foglalkoztató kérdés, hogy milyen okokra vezethető vissza növekedésünk lassulása. Az okok sokrétűek, s…
-
(Gondolatok a háború, mint probléma megoldásához) Napjainkban (2023-ban) éppúgy, mint a 20. században, a két borzalmakkal teli világháború és a regionális és lokális háborúk sokasága előtt, alatt és után, minden józan ésszel bíró, felelősen gondolkodó és tisztességes ember keresi a háborúk megelőzésének, elhárításának, befejezésének módozatait, röviden: a háború, mint emberiességi, civilizációs probléma megoldását. Ha van valami szükségessége és realitása a múlt eltörlésének (ami nem a történelem eltörlése, hiszen azt nem lehet meg nem történtté tenni, abból tanulni kell!), akkor az éppen a háború eltörlése. A háborút kellene kiiktatni az emberi civilizáció jövőjéből, a nemzetközi politika (különösen a „geopolitika”) eszköztárából, de…
-
(In memoriam Szekfű Gyula) Az írás elkészültét jelentősen felgyorsította az a hír, miszerint az ország (és az Európai Unió) legszegényebb régióinak egyik településén „a falu jegyzője” kiszállván egy új és drága kocsiból előbb kérdőre vonta, majd „jobbágynak” titulálta, aztán a „pusztulj…” felszólítását nyomatékosítva az autóból kivett karóval alaposan elverte azt a helyi lakost, aki nyilvánosan fel merte vetni azt a kérdést, hogy a polgármester és a jegyző vajon nem a község fejlesztésére nyert közpénzek sajátos „átcsoportosításával” jutott hozzá azokhoz a luxusautókhoz, amelyeket aktuálisan használnak. Bár napjainkban már csak kevesen ütköznek meg azon, hogy a választott és kinevezett „közszolgák” a „törvények”…
-
Együttműködési kultúra nélkül, növekvő munkavállalói alávetettségben Ahonnan jöttünk „Tiéd az ország, magadnak építed!” – harsogta Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes 1948 januárjában. Tömegek hittek e jelszóban, mert olyan világban akartak élni, amelyben a hatalom megszünteti a mindenkori tulajdonosok, munkáltatók, és a kiszolgáltatott munkavállalók közötti egyenlőtlenséget. S a felszabadulás utáni Magyarország – e hitnek is köszönhetően – olyan gyorsan épült újjá, indult el új fejlődési pályán, hogy annak még a nyugati megfigyelők is csodájára jártak. A társadalom és a demokrácia követelményei, formálisan, egy irányba mutattak 1945-1947 között. A tömegek vágyait kihasználó politika s az eszközeivel visszaélő propaganda eközben sikerrel fedte el a demokrácia…
-
2023. június 24-én, az Óbudai Temetőben állami tiszteletadással helyezték örök nyugalomba a mai magyar társadalomtudomány egyik legkiválóbb művelőjét, a 89 éves Tellér Gyulát, aki szeretve tisztelt kollégám és kedves barátom volt. A mellékelt írásban életének és munkásságának néhány olyan, általam ismert stációját, próbatételét és választását szeretném felidézni, amelyek ezt a József Attila-díjas műfordítót Széchenyi-díjas szociológussá és parlamenti képviselővé, fontos nemzeti értékek létrehozójává és hű őrévé tették. A Kossuth díjas műfordítás magyar iskolája „A műfordítás – ’versről írt vers’, azaz igazi hungaricum. Nehéz is a ’mibenlétét’ szellemesen meghatározni, mert maga a kifejezés is csak nálunk honos. Idegen nyelveken nincs is olyan…
-
Ha valóban munkaalapú társadalmat akarnának, azt valamilyen magasabb szintű cél elérése érdekében kellene létrehozni, nem pedig az önhibájukon kívül inaktív kategóriába tartozók, vagy a munkanélküliek ellenében. Pitti Zoltán közgazdász, gazdasági elemző szerint azonban a 2014 utáni időszak kormányzati intézkedései egyértelműen szembemennek a „vélelmezett” követelményekkel. Munkaalapú társadalom a valóságban tehát nem létezik, csak politikai lózung – mondja. Tavaly decemberben nagy vihart váltott ki az Eurostat jelentése a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 2021. évi átlagkereseteiről. Eszerint az euróban számolt hazai átlagkeresetek a 27 uniós ország közül a 26. helyre csúsztak. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nem sokkal előtte nyilatkozott arról, hogy a…
-
Oroszország agressziója, a háború eszkalációja, s az ukrán vér árán háborúpárti USA, NATO és Nyugat fegyverszállító akciói együttesen: a harmadik világháború kirobbanásával fenyegetnek. Olyannal, amelyből nincsenek egyéni kimenekülési utak, sem a szegényeknek, sem a gazdagoknak, mert nem élheti túl az emberiség. Látható, hogy Oroszország elszánt a ma ukrajnai, de többségükben oroszok lakta területek visszaszerzésére. S az is, hogy Ukrajna (mögötte a korlátlan mennyiségű hadiipari és anyagi támogatásokkal) szinte mindenre kész politikai, kormányzati, gazdasági érdekei védelmében. Tudható azonban, hogy a harcokban résztvevők – így az USA és a Nyugat is – eddig jobbára a korábbi évtizedek haditechnikáját amortizálták. Az emberáldozatokon, rombolásokon…
-
Galló Béla – több, mint – esszéje „A politikai szervezetek is halandók…”Ernst Hillebrand „Nem az állam fontos, még csak nem is igazána társadalmi rendszer, hanem – az ember.” Nyikolaj Bergyajev „Akinek pedig víziói vannak, forduljon orvoshoz!”Helmut Schmidt Tudom, hogy ez már nem szokás. Ideidéztem ezt a sok okosságot, mégis. Azt remélem ugyanis, hogy amíg ezeken tűnődünk, kirakjuk magunk elé az asztalra – magát a könyvet. Amely már a címlapján is közös emlékünket és közös víziónkat, a Hi-Story / Alamy Stock-féle munkás képét eleveníti fel. Akárhogy is, ő itt a főszereplő, nem a tudós elmélkedők. – A cím vérszínű betűi mögötti rózsaszín…
-
„A zsarnokság megakadályozásához nem arra van szükség, hogy mereven elválasszunk minden hatalmi centrumot, hanem arra, hogy ne lehessen ellenőrzés nélkül hatalmat gyakorolni!” Bibó István A nyolcvanas években történelmi értékű kutatások folytak a helyi társadalmak körében, s komoly kritikát tartalmazó, már-már a politika felelősségét feszegető szociográfiai írások születtek. A téma jól jött a rendszerváltásra készülő politikai erőknek, s a hatalmi viszonyokat eldöntő választásokra készülve zászlajukra tűzték a vidék felemelését, a területi különbségek mérséklését, s a helyi közélet fellendítését. Politikai rangra emelkedett a helyi közösségek önszerveződésének joga, a formálódó államháztartási rendszer életképesnek minősítette az önfinanszírozási filozófia meghirdetését, s mindezek alapján hitelesnek tűnt,…










