Galló Béla Mi lett veled szociáldemokrácia? című, a közelmúltban megjelent tudományos esszékötetének apropóján beszélgetett a szerző és Loppert Csaba, a Kéthly Anna Kulturális Egyesület elnöke a XX. Század Intézet podcastjának Szöveg című vitasorozatában, amely az alábbi linken meghallgatható: https://www.buzzsprout.com/1751883/9920189.
Harminc esztendő már történelmi távlatban is elegendő ahhoz, hogy valamiképpen korszakról beszéljünk. Nyilván a kiindulópont is meghatározó, amit legtöbben rendszerváltásként írnak le, de hogy mi végre is történt, és mire jutottunk ezzel, s hogyan tipizálhatjuk a társadalmi, gazdasági és politikai változásokat az sokszor azon is múlik, hogy milyen módon szemléljük a történelmi folyamatokat. Az egyik lehetséges megközelítés szerint az elmúlt harminc évben eljutottunk a „színlelt” szocializmusból” a „színlelt” kapitalizmusba.[1] Hogy ez a szociológiai jellemrajz mennyiben igazolható, s hogy a legújabb rendszerváltásunk milyen problémákat vetett fel, abban érdemes Laki László „rendszerváltó időutazásra” inspiráló kötetében elmélyedni, ami az 1991 és 2020 közötti…
1. rész: Szükség lenne-e kétkamarás parlamentre? 2020 novemberében Miért ne maradjon üres a felsőházi terem? címmel jelent meg Szegvári Péter alkotmányjogász tanulmánya a Dispután a kétkamarás parlament létjogosultságáról, legitimitásáról, lehetséges szerepéről. A Hegyalja Televízió most induló Közös ihlet műsorának első kerekasztal-beszélgetéséhez éppen ez a tanulmány szolgáltatta a témát, Szükség lenne-e kétkamarás parlamentre? címmel. A Közös ihlet állandó házigazdái: Bódisz Attila műsorvezető Antalóczy Attila volt országgyűlési képviselő, tanár Az első adás vendégei: Szegvári Péter címzetes egyetemi docens, alkotmányjogász Tóth László tanársegéd (Tokaj-Hegyalja Egyetem), doktorandusz A felvétel az alábbi linken érhető el:
Disputa a Zemplénben, immár 21 éve A Kazinczy-család sírkertjének szomszédságában 2021. augusztus 13. és 15. között került sor a XXII. Széphalmi Diétára. A résztvevők, azaz a legkülönbözőbb szellemi irányultságú tudósok, közgondolkodók, értelmiségiek abban hisznek, hogy csakis szellemi közállapotaink javításával lehetünk képesek megfogalmazni nemzeti és helyi érdekeinket, és érdemben kontrollálni a minket körülvevő hatalmi centrumokat. Az idei Diéta első előadását Várszegi Asztrik bencés szerzetes, püspök, korábbi pannonhalmi főapát tartotta Argentínából érkezett Rómába (Ferenc pápa küzdelmei kora kihívásai közepette) címmel. A XXII. Diéta második előadója Stumpf István jogász, politológus, egyetemi tanár, volt alkotmánybíró és kancelláriaminiszter, a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos volt, aki…
A FIX TV Enigma című geopolitikai magazinjának volt vendége 2021. augusztus 4-én Horváth Attila. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Műveleti Logisztikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárával Erdei L. Tamás szerkesztő beszélgetett a terrorizmus pszichológiájáról és szociológiájáról.
Bokros Lajos cikkének (Az újjáépítés csiszolatlan sarokkövei – I. Állami pénz és költségvetés. LXV. évfolyam, 6. szám, 2021. február 12.) bevallott szándéka komoly: „Törekvésem mindössze annyi, hogy a felvázolt témák a kormányzati szerepre törekvő demokratikus ellenzék vezetői számára megkerülhetetlenek legyenek.” Az én célom sokkal egyszerűbb. Mindössze annyi, hogy, kerülve bármiféle politikai vonatkozást, kizárólag szakmai megközelítésben mérlegeljem, helytállóak-e a pontokba szedett megállapítások. A kiindulás hangsúlyozásának itt jelentősége van. Az a benyomásom ugyanis, hogy a tartalom, bár alapvetően szakmai szóhasználattal él, indíttatását tekintve inkább politikai, mint szakmai természetű. Ez nem könnyíti meg a helyzetemet, mert a politikai mondandókra nagyon nehéz szakmai érvekkel…
Jön a bal? – tette fel reményteli kérdését 1987 januárjában, az akkor még komoly példányszámú, széleskörű terjesztésű Kritikában Papp Zsolt, a kiváló társadalomkutató. S erre, a hozzá méltóan nagy ívű, egész világot átfogó, ám elsődlegesen mégis Európára összpontosító, az angol, német, francia, olasz, spanyol baloldali pártok modernizációit áttekintő esszében válaszolt: igennel. Azóta több mint harminc év telt el. A tudós várakozásait Európa csak részben, hazánk pedig egyáltalán nem igazolta. Itthon – Horn Gyula 1994-98-as, részleges, és Medgyessy Péter kérész-életű, 2002-2004-es szocialista programmegvalósítási kísérleteit leszámítva – csak elmulasztott lehetőségekről, elszalasztott esélyekről, folyamatos hitelvesztésről szólhat az, aki a baloldali politika elvi modernizációját,…
„… a hozzáértő, dolgozó nép okos gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk.” József Attila: Hazám A legutóbbi helyhatósági választásokon az egy, XXI. századi nemzetté válni szándékozó, politikailag egyre tudatosabb társadalmunk félreérthetetlenül kifejezte elégedetlenségét a politikai osztálynak a rendszerváltásban és az utána eltelt évtizedekben folytatott tevékenységével. Több, nem elhanyagolható ok egybeesése folytán, ez most a kormányon lévő Fidesz/KDNP szövetség jelöltjei ellenében leadott szavazatokban fogalmazódott meg. Rendkívüli kongresszusán a párt elfogadta a figyelmeztetés reá eső részét, és hozzákezdett annak elemzéséhez, a korszak politikai elitjének egészére vonatkozóan is. Új, reményt keltő arcokban talán, de súlyos, sürgető politikai témákban igazán nincsen tehát hiány. Csak hát,…
Amikor ezen sorok lejegyzésre kerülnek, épp két nappal a magyarországi EP választás előtt, azon lamentálnak az elemzők, hogy a Fidesz várható tarolása mellett a 9-12%-os sávban melyik erő érheti el az ezüstérmet. Jellegzetes tünete ennek a korszaknak, hogy a különféle intézetek komoly esélyt adnak arra, hogy a Gyurcsány Ferenc felesége vezette Demokratikus Koalíció fusson be erre a helyezés szempontjából jó, támogatottság szempontjából viszont siralmas pozícióba. Ilyenkor előkerülnek persze az elrontott rendszerváltással kapcsolatos gondolatok is. Pár hónappal ezelőtt látott napvilágot egy esszé a Mandiner publicistájától, aki amúgy büszkén vállalja szülei ősfideszes voltát. Trombitás Kristóf Pozsgay Imre szerepén keresztül mutatja be a…
„Nincs még egy olyan könyörtelen vadállat, mint az ember. Életünk csaták sorozata, és végét a győzelem vagy a vereség jelenti. Nem engedhetjük meg, hogy bárki is megszívasson minket.” (Donald Trump, 1981[1]) November 8. éjjelén sokan nem aludtak; sem az USA-ban, sem Nyugat-Európában, sem pedig Magyarországon. Az amerikai elnökválasztás utáni napokban így sokan tiszteltek meg a kétségbeesett kérdéseikkel: „hogyan, és miért történhetett ez meg?”, s főleg: „mi lesz ezek után , a világgal, s főleg: velünk magyarokkal?!” Kíséreljük meg együtt a higgadt elemzést; és készüljünk fel a jövőre. Ki nyert, és ki veszített? Trump-ra, mint emberre, nincs értelme túl sok szót vesztegetni.…
