Köztudott, hogy a magyar társadalom évszázadok óta más fejlődési-fejlettségi pályán mozog, mint az európai fejlődés irányát és dinamikáját meghatározó legfejlettebb országok, jóllehet több mint egy évezrede résztvevője az Európa képviselte civilizációs környezetnek. Az eltérést sokan ̶ gondoljunk Széchenyi, Ady, Leopold, Szegfű, Erdei, Bibó, Szücs, Kosáry, Ránki, Berend T. vagy Kulcsár írásaira ̶ ̶ és sokféle módon jelezték és értelmezték, hiszen a jelenségkör egyes elemei a középkorig is visszanyúlnak, azonban valóban megkerülhetetlen „elmaradottságként” csak a „kettős forradalmat” ̶ a francia politikait és az angol iparit ̶ követően jelent meg. A hivatkozott közéleti személyek, tudósok hol „megkésett” fejlődésről, a „haza és a…
-
-
Két évtizede, hogy tagjai vagyunk az Európai Uniónak, így indokolt számvetést készíteni, hogy mit adott nekünk a közösséghez csatlakozásunk, illetve mit adtunk mi a közösségnek. Általános megállapításunk az lehet, hogy a közösségi támogatások következtében korábbi önmagunkhoz képest jelentősen előre léptünk (az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték teljesítményünk a 2004. évi 63-64 százalékos beállási szintről napjainkra 76-77 százalékra emelkedett), ám várakozásainkat felidézve – emlékezzünk Ausztria utolérését célzó vágyainkra – jelentős elmaradásban vagyunk. Ezt támasztja alá, hogy az újonnan csatlakozott országok élmezőnyéből a sereghajtók közé csúsztunk le. Sokakat foglalkoztató kérdés, hogy milyen okokra vezethető vissza növekedésünk lassulása. Az okok sokrétűek, s…
-
Az államrendszer szükséges reformjának esélyeit növelheti egy társadalmi konszenzussal megalapozott „közös ihlet” létrejötte ennek a szükségességéről és tartalmáról. A nemzetstratégiai kérdések megfogalmazása és megválaszolása azonban hosszabb távú gondolkodást kíván az áru- és politikai piacon való érdekérvényesítés helyett, beleértve ebbe az önkormányzatokra vonatkozó alapvető szabályok jogállami kialakítását is. A „közös ihlet” kialakítása során az államrendszer reformja tekintetében a kérdés úgy is megfogalmazható, hogy a jövőben a „többségi elvű demokráciát” fel kell-e váltani a „közmegegyezésen alapuló demokrácia” modelljével. A politikai demokrácia többségi modelljének elve gyakorta tetten érhető azokban a döntéshozatali mechanizmusokban, amelyek a „kormányozhatóság”, a „működőképesség” és a „hatékonyság” jelszavára alapozva biztosítják,…
-
Együttműködési kultúra nélkül, növekvő munkavállalói alávetettségben Ahonnan jöttünk „Tiéd az ország, magadnak építed!” – harsogta Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes 1948 januárjában. Tömegek hittek e jelszóban, mert olyan világban akartak élni, amelyben a hatalom megszünteti a mindenkori tulajdonosok, munkáltatók, és a kiszolgáltatott munkavállalók közötti egyenlőtlenséget. S a felszabadulás utáni Magyarország – e hitnek is köszönhetően – olyan gyorsan épült újjá, indult el új fejlődési pályán, hogy annak még a nyugati megfigyelők is csodájára jártak. A társadalom és a demokrácia követelményei, formálisan, egy irányba mutattak 1945-1947 között. A tömegek vágyait kihasználó politika s az eszközeivel visszaélő propaganda eközben sikerrel fedte el a demokrácia…
-
Ha valóban munkaalapú társadalmat akarnának, azt valamilyen magasabb szintű cél elérése érdekében kellene létrehozni, nem pedig az önhibájukon kívül inaktív kategóriába tartozók, vagy a munkanélküliek ellenében. Pitti Zoltán közgazdász, gazdasági elemző szerint azonban a 2014 utáni időszak kormányzati intézkedései egyértelműen szembemennek a „vélelmezett” követelményekkel. Munkaalapú társadalom a valóságban tehát nem létezik, csak politikai lózung – mondja. Tavaly decemberben nagy vihart váltott ki az Eurostat jelentése a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 2021. évi átlagkereseteiről. Eszerint az euróban számolt hazai átlagkeresetek a 27 uniós ország közül a 26. helyre csúsztak. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nem sokkal előtte nyilatkozott arról, hogy a…
-
Galló Béla Mi lett veled szociáldemokrácia? című, a közelmúltban megjelent tudományos esszékötetének apropóján beszélgetett a szerző és Loppert Csaba, a Kéthly Anna Kulturális Egyesület elnöke a XX. Század Intézet podcastjának Szöveg című vitasorozatában, amely az alábbi linken meghallgatható: https://www.buzzsprout.com/1751883/9920189.
-
Gondolatok Galló Béla – Mohai V. Lajos: Meggyőzni vagy legyőzni, adalékok a modern vitakultúra magyar természetrajzához című kötet olvasása közben Előbeszéd – Ha szabad tudjak, most mivel foglalkozol? – érdeklődik szüleinek távolléte alatt az íróasztalomon gombfocizó, de a jobban szponzorált játékok iránt is nyitott varsói unokám. – Olvastam egy érdekes könyvet. Írok róla, hogy olvassák el mások is, és akkor majd megbeszéljük. – Ezt jelenti a „pár…be…széd?” – kérdezi, a hosszú alcímet silabizálva. – Ha a felek nagyjából egyforma számúak és erősek, és hagyják is egymást beszélni, akkor igen. – Elmondjuk egymásnak, hogy mi a véleményünk arról a dologról, ami…
-
Üdvözöljük a Civil Akadémia Alapítvány online közpolitikai terében.




