Dr. Keményfi Róbert néprajzkutató, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja volt a Mária Rádió podcastjának vendége.
-
-
avagy „az emberi életkörülmények szempontjából hasznos és szükséges ismereteket tanítók és tanulók rendezett társulásának” stratégiai feladatairól 2024. július 25-28. között került sor a XXV. Jubileumi Széphalmi Diétára. Az elsőt, a Kazinczy Ferenc szellemét idéző településen, Széphalmon 2000. augusztus 6-12. között rendezték azzal a céllal, „hogy a jelenlévők kötetlen és baráti formában, előítéletek nélkül vitassanak meg olyan alapvető kérdéseket, amelyek közéleti cselekvéseinket és jövőnket is alapvetően meghatározzák.” Fábián László előadásának fókuszában, amelyre 2024. július 27-én került sor, a közoktatás stratégai kérdései álltak.
-
Nihil sub sole novum est – „nincs új a nap alatt” (semmi sem új a nap alatt), tartja a latin közmondás. Amióta világ a világ, mindig voltak menekültek is, népvándorlók is. Mert mindig voltak háborúk, üldözések és üldözöttek, kiszáradt legelők, kiapadt folyók, vagy éppen fordítva, elmocsarasodott termőföldek, kipusztított erdőségek. De voltak még szabad természeti erőforrások is, befogadó, vagy befogadni kényszerülő és behódoló, beolvadó népek is. Mi magyarok is a ”népvándorlás korában” érkeztünk a Kárpát-medencébe hont foglalni, részben menekülve, részben folyókat és dús legelőket keresve. Aztán mi magunk integrálódtunk is (felvéve a kereszténységet), és magunkba integráltuk is az itt élő népeket.…
-
1. Alapelvek, a program kiinduló pontjai A kulturális alapellátás – a közoktatással, egészségügyi és szociális szolgálatokkal egyenrangú jelentőségű – közcélú, közérdekű tevékenység-rendszer. Megvalósítása közgyűjtemények (könyvtárak, múzeumok, levéltárak) és közművelődési intézmények (a közművelődési házai) kultúraközvetítő feladata. Az állam és az önkormányzatok kötelesek minden állampolgár számára kulturális alapszolgáltatásokat nyújtani. Nem pártpolitikai akaratok, magánérdekek diktátumai szerint, hanem közszolgálatként. A törvényekben (alkotmány, ill. alaptörvény és az 1997. évi CXL. törvény, továbbiakban: kulturális alaptörvény) rögzített közpolitikai, szakmai rendelkezések betartásával éltetve tevékenység-rendszereket és intézmény-hálózatokat: de nem vállalkozásokként, hanem költségvetési közintézményekként. A kulturális alapellátásban a közjót egyetemeken, főiskolákon, az érintett szakirány szerint képzett, közszolgálati jogállású (nem a…
-
A vészterhesen felgyorsult időben azt is mondhatnám, Kisfaludi András nemrég még a szemináriumi hallgatóm volt, most meg már nyugdíjas professzor kollégám. Harminc évig tanítottunk egy tanszéken – „a Tanszéken” – én a klasszikus polgári jogot (magánjogot), Ő azon belül a társasági (kereskedelmi) jogot. Most, hogy összeöregedtünk, elmondhatjuk, hogy nagy idők tanúi voltunk: megéltünk egy társadalmi rendszerváltást (azon belül egy gazdasági és tulajdoni rendszerváltást),egy századfordulót, ami egyben ezredforduló is volt. A diktatúrát demokráciára, a totális államot jogállamra, a tervgazdaságot piacgazdaságra, a társadalmi tulajdoni rendet magántulajdoni rendre cseréltük. A látszat tehát az, hogy hatalmasat fejlődtünk. Látva azonban a szomszédunkban folyó orosz-ukrán háborút,…
-
1. A fehér zászlóról Nagy vita kerekedett arról, mit is üzent valójában Ferenc pápa Ukrajnának? Mit is mondott, milyen szavakat használt pontosan, és azokat hogyan értette? Hogyan kell nekünk értelmeznünk a Pápa szavait, üzenetét, és azok mögött az állandó és szilárd hitét, az adott pillanatban (szituációban) szavakban kimondott, kinyilvánított, azaz a nyilvánosság elé tárt gondolatát, a személyes véleményét? A vele készített televíziós interjúban elhangzott egy kérdés, amire a Pápa válaszolt: mi a véleménye arról, hogy Ukrajnában is egyre többen vannak, akik szerint elő kellene venni a „fehér zászlót”, fegyverszünetet kezdeményezni, tárgyalásokat folytatni és békét kötni, azaz befejezni a háborút. Erre…
-
A 60 éves Varga Attilát, jogtanár és alkotmánybíró kollégámat köszöntő írásom címét Bibó István[1] ihlette, akiben az európai társadalomfejlődés értelmét keresve és Európa történelmét áttekintve felmerült az a gondolat, hogy „a forradalmi reformok nyomán megjelenő új meg új uralmi rátelepedések a történelem szükségszerű fejleményei, s ezek ellen hiábavaló mindennemű hadakozás.” A fogalmat olvasva csupa negatív dolog jutott eszembe: elnyomás, kizsákmányolás, kihasználás, kiuzsorázás, kényszerítés, leigázás, gyarmatosítás stb. Mindezekkel tele volt és tele van a világ, érdemes tehát ezen a jelenségen elgondolkodni. Uralmi rátelepedés megvalósulhat két ember egymás közti viszonyában, a házasságban és a családban is, a munka világában, az erőfölényes gazdasági…
-
(Gondolatok a háború, mint probléma megoldásához) Napjainkban (2023-ban) éppúgy, mint a 20. században, a két borzalmakkal teli világháború és a regionális és lokális háborúk sokasága előtt, alatt és után, minden józan ésszel bíró, felelősen gondolkodó és tisztességes ember keresi a háborúk megelőzésének, elhárításának, befejezésének módozatait, röviden: a háború, mint emberiességi, civilizációs probléma megoldását. Ha van valami szükségessége és realitása a múlt eltörlésének (ami nem a történelem eltörlése, hiszen azt nem lehet meg nem történtté tenni, abból tanulni kell!), akkor az éppen a háború eltörlése. A háborút kellene kiiktatni az emberi civilizáció jövőjéből, a nemzetközi politika (különösen a „geopolitika”) eszköztárából, de…
Related Posts
Lenkovics Barnabás: Ferenc pápa üzenetei
-
(In memoriam Szekfű Gyula) Az írás elkészültét jelentősen felgyorsította az a hír, miszerint az ország (és az Európai Unió) legszegényebb régióinak egyik településén „a falu jegyzője” kiszállván egy új és drága kocsiból előbb kérdőre vonta, majd „jobbágynak” titulálta, aztán a „pusztulj…” felszólítását nyomatékosítva az autóból kivett karóval alaposan elverte azt a helyi lakost, aki nyilvánosan fel merte vetni azt a kérdést, hogy a polgármester és a jegyző vajon nem a község fejlesztésére nyert közpénzek sajátos „átcsoportosításával” jutott hozzá azokhoz a luxusautókhoz, amelyeket aktuálisan használnak. Bár napjainkban már csak kevesen ütköznek meg azon, hogy a választott és kinevezett „közszolgák” a „törvények”…
-
2023. június 24-én, az Óbudai Temetőben állami tiszteletadással helyezték örök nyugalomba a mai magyar társadalomtudomány egyik legkiválóbb művelőjét, a 89 éves Tellér Gyulát, aki szeretve tisztelt kollégám és kedves barátom volt. A mellékelt írásban életének és munkásságának néhány olyan, általam ismert stációját, próbatételét és választását szeretném felidézni, amelyek ezt a József Attila-díjas műfordítót Széchenyi-díjas szociológussá és parlamenti képviselővé, fontos nemzeti értékek létrehozójává és hű őrévé tették. A Kossuth díjas műfordítás magyar iskolája „A műfordítás – ’versről írt vers’, azaz igazi hungaricum. Nehéz is a ’mibenlétét’ szellemesen meghatározni, mert maga a kifejezés is csak nálunk honos. Idegen nyelveken nincs is olyan…
