Köztudott, hogy a magyar társadalom évszázadok óta más fejlődési-fejlettségi pályán mozog, mint az európai fejlődés irányát és dinamikáját meghatározó legfejlettebb országok, jóllehet több mint egy évezrede résztvevője az Európa képviselte civilizációs környezetnek. Az eltérést sokan  ̶  gondoljunk Széchenyi, Ady, Leopold, Szegfű, Erdei, Bibó, Szücs, Kosáry, Ránki, Berend T. vagy Kulcsár írásaira  ̶ ̶ és sokféle módon jelezték és értelmezték, hiszen a jelenségkör egyes elemei a középkorig is visszanyúlnak, azonban valóban megkerülhetetlen „elmaradottságként” csak a „kettős forradalmat”  ̶  a francia politikait és az angol iparit  ̶  követően jelent meg. A hivatkozott közéleti személyek, tudósok hol „megkésett” fejlődésről, a „haza és a…