Dr. Keményfi Róbert néprajzkutató, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának dékánja volt a Mária Rádió podcastjának vendége.
-
-
avagy „az emberi életkörülmények szempontjából hasznos és szükséges ismereteket tanítók és tanulók rendezett társulásának” stratégiai feladatairól 2024. július 25-28. között került sor a XXV. Jubileumi Széphalmi Diétára. Az elsőt, a Kazinczy Ferenc szellemét idéző településen, Széphalmon 2000. augusztus 6-12. között rendezték azzal a céllal, „hogy a jelenlévők kötetlen és baráti formában, előítéletek nélkül vitassanak meg olyan alapvető kérdéseket, amelyek közéleti cselekvéseinket és jövőnket is alapvetően meghatározzák.” Fábián László előadásának fókuszában, amelyre 2024. július 27-én került sor, a közoktatás stratégai kérdései álltak.
-
(In memoriam Szekfű Gyula) Az írás elkészültét jelentősen felgyorsította az a hír, miszerint az ország (és az Európai Unió) legszegényebb régióinak egyik településén „a falu jegyzője” kiszállván egy új és drága kocsiból előbb kérdőre vonta, majd „jobbágynak” titulálta, aztán a „pusztulj…” felszólítását nyomatékosítva az autóból kivett karóval alaposan elverte azt a helyi lakost, aki nyilvánosan fel merte vetni azt a kérdést, hogy a polgármester és a jegyző vajon nem a község fejlesztésére nyert közpénzek sajátos „átcsoportosításával” jutott hozzá azokhoz a luxusautókhoz, amelyeket aktuálisan használnak. Bár napjainkban már csak kevesen ütköznek meg azon, hogy a választott és kinevezett „közszolgák” a „törvények”…
-
I. Az előzményekről A korábbi Alkotmány, illetve a jelenlegi Alaptörvény szerint is az államnak biztosítani kell a tankötelezettséggel járó, a műveltség alapjait jelentő ismeretek, tudás ingyenes oktatását. Korábban ezen alkotmányos jog megvalósítását az állam monopol helyzeténél fogva, jól vagy rosszul, de ellátta. Ezen nőtt fel az a nemzedék, mely az állampolgárok bizalmából felhatalmazást kapott az ingyenes oktatás biztosítására is. Rendszerváltás után az önkormányzatok tisztességgel látták el a közoktatási intézményeket fenntartó feladataikat. Az állam a több, mint kétmillió gyermek oktatásához szükséges pénzügyi feltételeket, normatív finanszírozással, a tényleges bekerülési költségek növekedése miatt nem tudta biztosítani. Így az önkormányzatok saját bevételeikből, illetve átengedett…
-
– egy kívánatos társadalmi vita elé – „Elismert dolog napjainkban, hogy azon tényezők között, melyek minden népnek jólétére és ezáltal az államoknak hatalmára elhatározó befolyást gyakorolnak, egy-egy fontosabb nincs, mint a népnek értelmi míveltsége; és innen van, hogy jól rendezett állam nem létezik, mely a népoktatás célszerű elrendezésére figyelmet nem fordítana. <…> …a népoktatás célszerű rendezése, mely a közműveltségnek feltétele, egyszersmind feltétele az állam létének s kifejlődésének is.” Az idézett sorokat Eötvös József vetette papírra 1868-ban, a népiskolai törvényjavaslatról tett észrevételei között. Ma sem fogalmazhatnánk meg pontosabban a közoktatással kapcsolatos hiányérzeteinket, hiszen színvonalas, minőségi oktatás és megfelelő (köz)műveltség nélkül gazdasági,…
-
Megjelent Laki László szociológus, ifjúságkutató legújabb kötete „A kötet arról a jelenségegyüttesről, annak történéseiről és következményeiről próbál valamiféle áttekintést adni egy kortárs kutató feljegyzései felhasználásával, amit röviden rendszerváltásnak nevezünk.” – áll a frissen megjelent könyv előszavában. „A kötetben Laki László 14 írása kapott helyet a szerző félszáz körüli olyan közlései – kötetek, tanulmányok, előadások – közül, amelyekben a legutolsó magyarországi rendszerváltozás és az országot érő modernizációs kihívások különböző összefüggéseivel-oldalaival foglalkozott az elmúlt 30 évben végzett kutatásai alapján.” – írja Békés Zoltán szerkesztő. A könyv a Gazsó Ferenc Társadalomtudományi Társaság támogatásával készült, megjelenését a Belvedere Meridionale Alapítvány valamint az MTA Szegedi…
-
2021. május 21-én, pénteken az M5 csatorna Ez itt a kérdés című műsorának vendégei arra keresték a választ, milyen helyet foglal el Jókai Mór az irodalomban. A műsor vendége volt Hansági Ágnes Jókai-szakértő, az SZTE egyetemi docense, Erős Kinga a Magyar Írószövetség elnöke, Szörényi László az SZTE professor emeritusa és Fábián László az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium vezetőtanára. A meghívott irodalmárok Jókai Mór kánonban elfoglalt szerepén túl természetesen általánosabb oktatási kérdésekről is beszélgettek. Fábián László felvetései, helyzetelemzése és megállapításai olyan kérdéseket és témákat is érintettek, amelyekre az elmúlt évek Széphalmi Diétáin is gyakorta kerestük a válaszokat, és amelyeknek írásos…
-
A XVIII. nyári Széphalmi Diétán, 2017. augusztus 1-én elhangzott előadás szerkesztett és rövidített változata Bár sokak számára egyértelmű és világos, úgy érzem, mégis magyarázattal tartozom az előadásom címében elrejtett intertextualitással kapcsolatban. Az idézet Kazinczy méltán híres és közismert Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél című eszmefuttatásából származik, amellyel 1819. augusztus 15-én, majdnem napra pontosan 198 esztendeje Széphalmon jelképesen lezárta, vagy inkább nyugvópontra helyezte a nyelvújítási vitát. A megbékélés gesztusa párosult ebben az összegzés és a szintézis vágyával, ugyanakkor azt is tudnunk kell, a szakirodalomban egyre inkább az a kép rajzolódik ki, hogy Kazinczy továbbra is a termékeny vitában gondolkodott,…
-
Kudarcainkból és sikereinkből megtanulhattuk az idők során, hogy nálunk szinte mindenki mindenhez ért – a klasszikussá vált vicc fordulatával élve, mindenhez is. Szinte nincs olyan ember, aki ne lenne tudatában annak, ki és miért alkalmas szövetségi kapitánynak, mi a pontos oka a válogatott aktuális eredménytelenségének, de valójában az is sokak számára evidens, miként orvosolhatók hatékonyan és könnyedén a másoknak megoldhatatlannak tűnő problémák. Ilyen területnek számít a sport, az egészségügy és természetesen az oktatás világa is. Többek között ennek a „sokoldalúságnak” köszönhetően üti fel gyakorta a fejét az a közismert tévképzet, hogy a tanárokat a társadalom kellőképpen megbecsüli, a munkájukat tisztességesen…
-
„Elismert dolog napjainkban, hogy azon tényezők között, melyek minden népnek jólétére és ezáltal az államoknak hatalmára elhatározó befolyást gyakorolnak, egy-egy fontosabb nincs, mint a népnek értelmi míveltsége; és innen van, hogy jól rendezett állam nem létezik, mely a népoktatás célszerű elrendezésére figyelmet nem fordítana. <…> …a népoktatás célszerű rendezése, mely a közműveltségnek feltétele, egyszersmind feltétele az állam létének s kifejlődésének is.”[1] Az idézett sorokat Eötvös József vetette papírra 1868-ban, a népiskolai törvényjavaslatról tett észrevételei között. Ugyan közel 150 esztendő telt el azóta, hogy az ideális állam léte és a „közműveltség” állapota közötti összefüggésről kifejtette nézeteit, állításával és érvelésével mégis nehéz…
