Platthy Iván: Gondolatok a közoktatásban kialakult feszültségek megoldására[1]

Platthy Iván: Gondolatok a közoktatásban kialakult feszültségek megoldására[1]

I. Az előzményekről

A korábbi Alkotmány, illetve a jelenlegi Alaptörvény szerint is az államnak biztosítani kell a tankötelezettséggel járó, a műveltség alapjait jelentő ismeretek, tudás ingyenes oktatását. Korábban ezen alkotmányos jog megvalósítását az állam monopol helyzeténél fogva, jól vagy rosszul, de ellátta. Ezen nőtt fel az a nemzedék, mely az állampolgárok bizalmából felhatalmazást kapott az ingyenes oktatás biztosítására is. Rendszerváltás után az önkormányzatok tisztességgel látták el a közoktatási intézményeket fenntartó feladataikat. Az állam a több, mint kétmillió gyermek oktatásához szükséges pénzügyi feltételeket, normatív finanszírozással, a tényleges bekerülési költségek növekedése miatt nem tudta biztosítani. Így az önkormányzatok saját bevételeikből, illetve átengedett adóbevételekből nehezen tudták csak pótolni, az „ingyenes oktatás” költségeit.

A második Orbán Kormány úgy döntött, hogy államosítja az önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézményeket. Ami az iskolák önállóságának megszüntetését és teljes centralizálását jelentette. Az iskolák közvetlen irányítására először több, mint száz, majd 59+1 Tankerületi Központot hozott létre. Ma ezek a központok kb. 2900 közoktatási intézményt irányítanak. Ezekben a, nagyrészt adminisztratív feladatokat ellátó, központokban közel 2500 főt foglalkoztatnak a közoktatást biztosító pénzügyi feltételek terhére, nem kis költséggel.

Jelenleg az államon kívül még négy közoktatási intézményeket fenntartó vesz részt a rendszerváltáskor biztosított szabad iskolaválasztás és szektorsemleges finanszírozás elve és gyakorlata alapján.

           1.  Önkormányzatok /jelenleg óvodák fenntartásával/

           2.   Nemzetiségi Önkormányzatok

           3.   Egyházak, felekezetek

           4.   Alapítványok, civil szervezetek

     

II. Megoldási javaslat a közoktatás stabilitása érdekében

Első lépésben létre kellene hozni, az öt intézményfenntartó részvételével, a Közoktatási Intézmények Fenntartó Tanácsát.  E tanács feladata lenne a pedagógusképző felsőoktatási intézményekkel közösen a közoktatás szakmai, pénzügyi, irányítási, jogi kérdéseinek kialakítása és a végrehajtás segítése.

Második lépésben mind az 5 közoktatási intézményt fenntartónak minden intézményi fenntartási költségeit biztosítani kell az államnak.

A harmadik lépésben meg kell kérdezni az önkormányzatokat, az önkormányzati szövetségek bevonásával, hogy akarnak-e az óvodákon kívül általános és középfokú intézményeket is fenntartani. Ahol az önkormányzatok nem kívánnak közoktatási intézményt fenntartani, ott az állam kötelessége tovább működtetni az intézményt.

Negyedik lépésben biztosítani kell minden közoktatási intézmény önállóságát, a munkáltatói és gazdálkodási jogkörrel rendelkező igazgatóval az élén.

Ötödik lépésben az öt fenntartó közoktatási intézmény működésének segítése érdekében a megyei önkormányzat, ill. a Fővárosi Önkormányzat által kis létszámú szervezeteket kell létrehozni Közoktatási Tanácsadó Központként.

Hatodik lépésben a közoktatási intézmények szakmai munkájának segítését az országban működő állami és egyházi pedagógusképző felsőoktatási intézmények látnák el. Ezzel a pedagógusképző intézmények tanszékei és hallgatói a különböző fenntartású intézményekkel szoros kapcsolatot építhetnek ki, segítve az ott folyó szakmai munkát, s így a végzős hallgatók gyakorló helyhez jutnak, s könnyebben eldönthetik, hogy a végzés után hol kezdik el pedagógus pályájukat. Ez a kapcsolat a pedagógus pálya iránti elkötelezettséget is elősegítheti.

Ha ezek a lépések következetesen megvalósulnak, hetedik lépésként meg lehetne szüntetni a Tankerületi Központokat és a Pedagógiai Intézeteket.  Az ott foglalkoztatott pedagógusok a képesítésüknek megfelelő oktató-nevelő munkába állásukkal enyhülne a jelenlegi pedagógus hiány is. A Tankerületi Központok megszűnésével felszabaduló több milliárd forint jelentős béremelést biztosítana a pályán lévő kb. 122.000 pedagógus számára.

Ami a közoktatási intézmények fejlesztésének, rekonstrukciójának kérdését illeti, biztosítani kell az államnak e feladatra címzett és céltámogatási rendszert minden kötelező állami feladatban résztvevő közoktatási intézményt fenntartó számára.

Szentendre, 2022. október 24.


[1] a szerző tanár, nyugalmazott egyházügyi címzetes államtitkár

One thought on “Platthy Iván: Gondolatok a közoktatásban kialakult feszültségek megoldására[1]

  1. Tisztelt Plátthy Iván!
    Valóban nagyon időszerű azon gondolkodni, hogy az elmúlt kilenc évben, a KLIK létrehozása óta, hogyan süllyedt ilyen mélyre a közoktatás. A megoldásokon is kellene gondolkodni. Való igaz, hogy a tankerületek létrehozása, amelyek az elmúlt nem egészen 10 évben, már négyszer kerültek átrendezésre, átszervezésre, mindig horribilis pénzeket felemésztve. Ebben a mostani rendszervben “csön-csön-gyűrű” játék folyik, és mindenki azt hiszi, hogy a pénz másoknál van, ezért nem jut az adott intézményre, célra. Én még nagyobb hibának tartanám, egy újabb vízfej, egy “Közoktatási Tanács” létrehozásával még messzebb kerüljünk a gyakorlati teendőktől, és ismét horribilis pénzeket emésszen fel egy újabb szakértői, adminisztratív állomány. Én sokkal egyszerűbbnek tartanám, ha az igénybe vevők közvetlen látókörébe, az Önkormányzatokhoz kerülne vissza az üzemeltetés és fenntartás is. A szakmai ellenőrzés pedig a régi tanfelügyeleti rendszerhez hasonlóan, vagy a szakemberek képzését végző felsőoktatási intézményekhez, vagy az állam által külön fenntartott, csak oktatás- szakmai minőséget ellenőrző szervezet lenne.
    Arról nem is beszélve, hogy a pedagógusok megbecsülésének, és biztonság érzetének helyreállítása nélkül, minden intézkedés csak kudarchoz vezethet.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük