Köztudott, hogy a magyar társadalom évszázadok óta más fejlődési-fejlettségi pályán mozog, mint az európai fejlődés irányát és dinamikáját meghatározó legfejlettebb országok, jóllehet több mint egy évezrede résztvevője az Európa képviselte civilizációs környezetnek. Az eltérést sokan ̶ gondoljunk Széchenyi, Ady, Leopold, Szegfű, Erdei, Bibó, Szücs, Kosáry, Ránki, Berend T. vagy Kulcsár írásaira ̶ ̶ és sokféle módon jelezték és értelmezték, hiszen a jelenségkör egyes elemei a középkorig is visszanyúlnak, azonban valóban megkerülhetetlen „elmaradottságként” csak a „kettős forradalmat” ̶ a francia politikait és az angol iparit ̶ követően jelent meg. A hivatkozott közéleti személyek, tudósok hol „megkésett” fejlődésről, a „haza és a…
-
-
Budapest, 2000 januárjában Egyre rezignáltabban figyelem az ezredfordulós nyüzsgést. Már szóvá sem teszem, hogy tulajdonképpen még csak az évszázad, a mi jó, öreg huszadik századunk végnapjait éljük és így bármi megtörténhet. Pesszimistább pillanataimban azt mondom, bármi rossz, de ha derűsen ébredek, akkor reménykedem. Volt már itt elég gaztett, butaság, tán lesz esélyünk egy szép befejezésre. Töpreng az ember és figyel, szilárd pontokat keresve. Legutóbb Pierre Bourdieu és Günter Grass párbeszéde erősítette a lelkemet, amit a Népszabadság 2000. január 8-i számában volt módomban elolvasni. Mondhatom Helmut Schmidt kancellár úr düsseldorfi előadásait is, amelyeket a globalizáció jelenségéről tartott lelkes ifjú- és polgári…
-
Lenkovics Barnabás előadása a kedvező elbánásról a Széphalmi Diéta Műhelykonferenciáján 2024. november 9-én. Szegvári Péter Lenkovics Barnabás előadásához kapcsolódó korreferátuma a Széphalmi Diéta Műhelykonferenciáján 2024. november 9-én.
-
Nihil sub sole novum est – „nincs új a nap alatt” (semmi sem új a nap alatt), tartja a latin közmondás. Amióta világ a világ, mindig voltak menekültek is, népvándorlók is. Mert mindig voltak háborúk, üldözések és üldözöttek, kiszáradt legelők, kiapadt folyók, vagy éppen fordítva, elmocsarasodott termőföldek, kipusztított erdőségek. De voltak még szabad természeti erőforrások is, befogadó, vagy befogadni kényszerülő és behódoló, beolvadó népek is. Mi magyarok is a ”népvándorlás korában” érkeztünk a Kárpát-medencébe hont foglalni, részben menekülve, részben folyókat és dús legelőket keresve. Aztán mi magunk integrálódtunk is (felvéve a kereszténységet), és magunkba integráltuk is az itt élő népeket.…
-
A rendszerváltozás társadalmi, gazdasági és politikai értelemben egyaránt bukott rendszerének a kezdetektől fogva súlyos hibája volt, hogy amiközben (mit se tudva Weöres Sándor verséről) „államreform kéne régen” – harsogta, addig annak tartópillérét, a közszolgálatot, s benne a köz szolgálatáért dolgozó embert alázta, egzisztenciálisan ellehetetlenítette, legjobbjait pedig el is üldözte a pályákról. A „rendszerváltók” pártpolitikáinak félműveltsége máig nem tudja a különbséget a bürokrata (a szakértő) és az apparatcsik között. Nem tudja megkülönböztetni a szakmai alapú közszolgálatot az apparátusok saját, féktelen hatalmi törekvéseitől. Nem érti az ’50-es évek „bürokrácia” (szakértelem) elleni harcát, ezért azt ma is folytatva küzd a közszolgálat ésszerű, társadalmat-gazdaságot…
-
Két évtizede, hogy tagjai vagyunk az Európai Uniónak, így indokolt számvetést készíteni, hogy mit adott nekünk a közösséghez csatlakozásunk, illetve mit adtunk mi a közösségnek. Általános megállapításunk az lehet, hogy a közösségi támogatások következtében korábbi önmagunkhoz képest jelentősen előre léptünk (az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték teljesítményünk a 2004. évi 63-64 százalékos beállási szintről napjainkra 76-77 százalékra emelkedett), ám várakozásainkat felidézve – emlékezzünk Ausztria utolérését célzó vágyainkra – jelentős elmaradásban vagyunk. Ezt támasztja alá, hogy az újonnan csatlakozott országok élmezőnyéből a sereghajtók közé csúsztunk le. Sokakat foglalkoztató kérdés, hogy milyen okokra vezethető vissza növekedésünk lassulása. Az okok sokrétűek, s…
-
Az államrendszer szükséges reformjának esélyeit növelheti egy társadalmi konszenzussal megalapozott „közös ihlet” létrejötte ennek a szükségességéről és tartalmáról. A nemzetstratégiai kérdések megfogalmazása és megválaszolása azonban hosszabb távú gondolkodást kíván az áru- és politikai piacon való érdekérvényesítés helyett, beleértve ebbe az önkormányzatokra vonatkozó alapvető szabályok jogállami kialakítását is. A „közös ihlet” kialakítása során az államrendszer reformja tekintetében a kérdés úgy is megfogalmazható, hogy a jövőben a „többségi elvű demokráciát” fel kell-e váltani a „közmegegyezésen alapuló demokrácia” modelljével. A politikai demokrácia többségi modelljének elve gyakorta tetten érhető azokban a döntéshozatali mechanizmusokban, amelyek a „kormányozhatóság”, a „működőképesség” és a „hatékonyság” jelszavára alapozva biztosítják,…
-
A vészterhesen felgyorsult időben azt is mondhatnám, Kisfaludi András nemrég még a szemináriumi hallgatóm volt, most meg már nyugdíjas professzor kollégám. Harminc évig tanítottunk egy tanszéken – „a Tanszéken” – én a klasszikus polgári jogot (magánjogot), Ő azon belül a társasági (kereskedelmi) jogot. Most, hogy összeöregedtünk, elmondhatjuk, hogy nagy idők tanúi voltunk: megéltünk egy társadalmi rendszerváltást (azon belül egy gazdasági és tulajdoni rendszerváltást),egy századfordulót, ami egyben ezredforduló is volt. A diktatúrát demokráciára, a totális államot jogállamra, a tervgazdaságot piacgazdaságra, a társadalmi tulajdoni rendet magántulajdoni rendre cseréltük. A látszat tehát az, hogy hatalmasat fejlődtünk. Látva azonban a szomszédunkban folyó orosz-ukrán háborút,…
-
1. A fehér zászlóról Nagy vita kerekedett arról, mit is üzent valójában Ferenc pápa Ukrajnának? Mit is mondott, milyen szavakat használt pontosan, és azokat hogyan értette? Hogyan kell nekünk értelmeznünk a Pápa szavait, üzenetét, és azok mögött az állandó és szilárd hitét, az adott pillanatban (szituációban) szavakban kimondott, kinyilvánított, azaz a nyilvánosság elé tárt gondolatát, a személyes véleményét? A vele készített televíziós interjúban elhangzott egy kérdés, amire a Pápa válaszolt: mi a véleménye arról, hogy Ukrajnában is egyre többen vannak, akik szerint elő kellene venni a „fehér zászlót”, fegyverszünetet kezdeményezni, tárgyalásokat folytatni és békét kötni, azaz befejezni a háborút. Erre…
-
Czine Ágnes kollégámat és barátomat köszöntő írásom kitekintés a jogból és a jogtudományból más embertudományok területére, új összefüggésekre, arra, hogyan lehet gondolkodni ugyanarról, másként. Például az emberi jogok rendszeréről, úgy mint az ember és az egész emberiség javát szolgáló új eszmerendszerről, vagy úgy, mint az egyes ember és a társadalom szabadságát veszélyeztető új ateista vallás dogmákba merevedett eszméiről és gyakorlatáról. Globalizálódó világunkban ugyanis globalizálódnak és ezáltal globális egyeduralomra törhetnek a gondolatok, a hagyományos, vagy akár a vadonatúj, még ki nem próbált tudományterületek is. Szándékom nem egy új elméletképzés, csupán az elmélkedés. Leginkább a humánetológusok gondolkodtattak el, különösen Konrad Lorenz, aki…







