2024. július 25-28. között került sor a XXV. Jubileumi Széphalmi Diétára. Az elsőt, a Kazinczy Ferenc szellemét idéző településen, Széphalmon 2000. augusztus 6-12. között rendezték azzal a céllal, „hogy a jelenlévők kötetlen és baráti formában, előítéletek nélkül vitassanak meg olyan alapvető kérdéseket, amelyek közéleti cselekvéseinket és jövőnket is alapvetően meghatározzák.” 2024. július 26-án az első előadást Bernek Ágnes geopolitikai kutató tartotta. Előadásának egyik központi kérdése az volt, hogy Magyarország előtt milyen lehetőségek állnak a többpólusú világban betöltött szerepével kapcsolatban. Mit kellene tennünk azért, hogy hazánk regionális pólussá, valódi kitörési ponttá válhasson, és hogyan lehetne hálózattudományi szempontból Magyarország új összekötő állam…
-
-
2024. július 25-28. között került sor a XXV. Jubileumi Széphalmi Diétára. Az elsőt, a Kazinczy Ferenc szellemét idéző településen, Széphalmon 2000. augusztus 6-12. között rendezték azzal a céllal, „hogy a jelenlévők kötetlen és baráti formában, előítéletek nélkül vitassanak meg olyan alapvető kérdéseket, amelyek közéleti cselekvéseinket és jövőnket is alapvetően meghatározzák.” Az első rendezvény fővédnöke Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke volt, a házigazdák szerepét Antalóczy Attila és Hegyi Gyula, országgyűlési képviselők töltötték be, a résztvevők „lelki egészsége” fölött pedig Popper Péter pszichológus, író őrködött. Az első Széphalmi Diéta „témáját az a kérdés adta, amely a reformkorban is éppoly aktuális volt, mint…
-
2024. július 25-28. között került sor a XXV. Jubileumi Széphalmi Diétára. A Disputa felületén az elkövetkező időszakban folyamatosan megosztjuk majd az ott elhangzott előadások kép- és hangfelvételét. A XXV. Jubileumi Széphalmi Diéta végleges programja a következő volt: Elsőként majd a Széphalmi Diéta alapítójának, Antalóczy Attilának bevezető előadását publikáljuk.
-
Két évtizede, hogy tagjai vagyunk az Európai Uniónak, így indokolt számvetést készíteni, hogy mit adott nekünk a közösséghez csatlakozásunk, illetve mit adtunk mi a közösségnek. Általános megállapításunk az lehet, hogy a közösségi támogatások következtében korábbi önmagunkhoz képest jelentősen előre léptünk (az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték teljesítményünk a 2004. évi 63-64 százalékos beállási szintről napjainkra 76-77 százalékra emelkedett), ám várakozásainkat felidézve – emlékezzünk Ausztria utolérését célzó vágyainkra – jelentős elmaradásban vagyunk. Ezt támasztja alá, hogy az újonnan csatlakozott országok élmezőnyéből a sereghajtók közé csúsztunk le. Sokakat foglalkoztató kérdés, hogy milyen okokra vezethető vissza növekedésünk lassulása. Az okok sokrétűek, s…
-
Az államrendszer szükséges reformjának esélyeit növelheti egy társadalmi konszenzussal megalapozott „közös ihlet” létrejötte ennek a szükségességéről és tartalmáról. A nemzetstratégiai kérdések megfogalmazása és megválaszolása azonban hosszabb távú gondolkodást kíván az áru- és politikai piacon való érdekérvényesítés helyett, beleértve ebbe az önkormányzatokra vonatkozó alapvető szabályok jogállami kialakítását is. A „közös ihlet” kialakítása során az államrendszer reformja tekintetében a kérdés úgy is megfogalmazható, hogy a jövőben a „többségi elvű demokráciát” fel kell-e váltani a „közmegegyezésen alapuló demokrácia” modelljével. A politikai demokrácia többségi modelljének elve gyakorta tetten érhető azokban a döntéshozatali mechanizmusokban, amelyek a „kormányozhatóság”, a „működőképesség” és a „hatékonyság” jelszavára alapozva biztosítják,…






