Ha valóban munkaalapú társadalmat akarnának, azt valamilyen magasabb szintű cél elérése érdekében kellene létrehozni, nem pedig az önhibájukon kívül inaktív kategóriába tartozók, vagy a munkanélküliek ellenében. Pitti Zoltán közgazdász, gazdasági elemző szerint azonban a 2014 utáni időszak kormányzati intézkedései egyértelműen szembemennek a „vélelmezett” követelményekkel. Munkaalapú társadalom a valóságban tehát nem létezik, csak politikai lózung – mondja. Tavaly decemberben nagy vihart váltott ki az Eurostat jelentése a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 2021. évi átlagkereseteiről. Eszerint az euróban számolt hazai átlagkeresetek a 27 uniós ország közül a 26. helyre csúsztak. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nem sokkal előtte nyilatkozott arról, hogy a…
-
-
Érdekes kérdés, hogy miért került sor a 20. század kilencvenes éveiben szinte egyetlen pillanat alatt, egyszerre az összes volt kelet-európai szocialista országban piacgazdasági átmenetre, valamint, hogy milyen gazdasági és politikai következményei voltak annak az egyes országokban. Közismert, hogy az európai szocialista országok jóval lassabb gazdasági növekedést mutattak fel a II. világháborút követően, mint a többi európai ország, valamint az alapvető fogyasztási cikkek terén is állandó hiány mutatkozott ezen országokban. Különösen nagyra nyílt a növekedési olló Ausztria és a többi kelet-európai szocialista ország között, ami nem meglepő módon éppen a magyarokat zavarta a leginkább, egyrészt azért, mert korábban Magyarország egyetlen közös…
