„Továbbá: azt állítják némellyek, hogy a sajtó szabadsága a közcsendességnek veszedelmére légyen. Én úgy tartom: a közcsendesség a közértelmességre (intelligenciára) és közvagyonosságra, mint valóságos hypomochleonra* nehézkedik; ha a népnek nagyobb osztálya értelmes és vagyonos, a közcsendesség bódult háborgatásától nem kell tartani. Vagyonossá értelmesség nélkül a szerencse tehet ugyan egyeseket, de nem egész nemzeteket, mert ezeknek előhaladása kevésbé függ a sors kedvezésétől, s inkább a nemzeti alkotó erők helyes kifejlésén alapul. Ha tehát egy nemzetet vagyonossá csak az értelmesség tehet, az értelmességet viszont csak a vélemények szabados súrlódása fejtheti ki, s ez szabad sajtó nélkül meg nem eshetik, a szabad sajtó tehát jó…