Az egyre fokozódó nemzetközi helyzetben való további “fellazulást” megelőzendő, a moszkvai Világirodalmi Intézet nemzetközi konferenciára hívta a szocialista országok irodalmárait az év tavaszán. A fő referátumot egy neves csehszlovák egyetemi tanár tartotta: A prágai szürrealisták, a nemzetközi imperializmus Trójai Falova. Aspiránsvezetőm, Papernij doktor úr, aki az unalmas értekezleteken rendszerint Arkagyij Rajkin számára gyártott kuplét, vagy Ljubimov színházának, a Tagankának az irodalmi vezetőjeként, valamely rejtjelezett politikai drámát olvasott, ezúttal feszült figyelemmel hallgatta az előadót. – Nem is annyira azt, amit mondott, hanem – ahogyan mondta. Szavait persze, kitörő tapssal fogadtuk. De aztán szótlanul, nagyon elgondolkodva ballagtunk a metróállomásunk felé. Zjama (Zinovij Szamojlovics) hirtelen…