A vészterhesen felgyorsult időben azt is mondhatnám, Kisfaludi András nemrég még a szemináriumi hallgatóm volt, most meg már nyugdíjas professzor kollégám. Harminc évig tanítottunk egy tanszéken – „a Tanszéken” – én a klasszikus polgári jogot (magánjogot), Ő azon belül a társasági (kereskedelmi) jogot. Most, hogy összeöregedtünk, elmondhatjuk, hogy nagy idők tanúi voltunk: megéltünk egy társadalmi rendszerváltást (azon belül egy gazdasági és tulajdoni rendszerváltást),egy századfordulót, ami egyben ezredforduló is volt. A diktatúrát demokráciára, a totális államot jogállamra, a tervgazdaságot piacgazdaságra, a társadalmi tulajdoni rendet magántulajdoni rendre cseréltük. A látszat tehát az, hogy hatalmasat fejlődtünk. Látva azonban a szomszédunkban folyó orosz-ukrán háborút,…


