2024. július 25-28. között került sor a XXV. Jubileumi Széphalmi Diétára. Az elsőt, a Kazinczy Ferenc szellemét idéző településen, Széphalmon 2000. augusztus 6-12. között rendezték azzal a céllal, „hogy a jelenlévők kötetlen és baráti formában, előítéletek nélkül vitassanak meg olyan alapvető kérdéseket, amelyek közéleti cselekvéseinket és jövőnket is alapvetően meghatározzák.” Szegvári Péter 2024. július 26-i előadásában arról is beszélt, hogy az államreform szükségessé teszi a konszenzuális demokrácia alkotmányos elveinek és értékeinek érvényre juttatását az államrendszer olyan átalakításával, amely nem a kizáráson, hanem a befogadáson alapul, ahol a „többség” nemcsak a kormányzati támogatottság minimális mértékével elégedett, hanem a lehető legszélesebb kiterjesztésére…
-
-
2024. július 25-28. között került sor a XXV. Jubileumi Széphalmi Diétára. Az elsőt, a Kazinczy Ferenc szellemét idéző településen, Széphalmon 2000. augusztus 6-12. között rendezték azzal a céllal, „hogy a jelenlévők kötetlen és baráti formában, előítéletek nélkül vitassanak meg olyan alapvető kérdéseket, amelyek közéleti cselekvéseinket és jövőnket is alapvetően meghatározzák.” Asztalos László közgazdász 2024. július 26-i előadásában kitért arra is, hogy milyen meglévő adottságai vannak a magyar gazdaságnak, és hogy melyek azok a kitörési pontok, amelyekre építve képesek lehetünk valódi perspektívát és jövőt kínálni.
-
2024. július 25-28. között került sor a XXV. Jubileumi Széphalmi Diétára. Az elsőt, a Kazinczy Ferenc szellemét idéző településen, Széphalmon 2000. augusztus 6-12. között rendezték azzal a céllal, „hogy a jelenlévők kötetlen és baráti formában, előítéletek nélkül vitassanak meg olyan alapvető kérdéseket, amelyek közéleti cselekvéseinket és jövőnket is alapvetően meghatározzák.” 2024. július 26-án az első előadást Bernek Ágnes geopolitikai kutató tartotta. Előadásának egyik központi kérdése az volt, hogy Magyarország előtt milyen lehetőségek állnak a többpólusú világban betöltött szerepével kapcsolatban. Mit kellene tennünk azért, hogy hazánk regionális pólussá, valódi kitörési ponttá válhasson, és hogyan lehetne hálózattudományi szempontból Magyarország új összekötő állam…
-
Nihil sub sole novum est – „nincs új a nap alatt” (semmi sem új a nap alatt), tartja a latin közmondás. Amióta világ a világ, mindig voltak menekültek is, népvándorlók is. Mert mindig voltak háborúk, üldözések és üldözöttek, kiszáradt legelők, kiapadt folyók, vagy éppen fordítva, elmocsarasodott termőföldek, kipusztított erdőségek. De voltak még szabad természeti erőforrások is, befogadó, vagy befogadni kényszerülő és behódoló, beolvadó népek is. Mi magyarok is a ”népvándorlás korában” érkeztünk a Kárpát-medencébe hont foglalni, részben menekülve, részben folyókat és dús legelőket keresve. Aztán mi magunk integrálódtunk is (felvéve a kereszténységet), és magunkba integráltuk is az itt élő népeket.…
-
2024. július 25-28. között került sor a XXV. Jubileumi Széphalmi Diétára. Az elsőt, a Kazinczy Ferenc szellemét idéző településen, Széphalmon 2000. augusztus 6-12. között rendezték azzal a céllal, „hogy a jelenlévők kötetlen és baráti formában, előítéletek nélkül vitassanak meg olyan alapvető kérdéseket, amelyek közéleti cselekvéseinket és jövőnket is alapvetően meghatározzák.” Az első rendezvény fővédnöke Szili Katalin, az Országgyűlés alelnöke volt, a házigazdák szerepét Antalóczy Attila és Hegyi Gyula, országgyűlési képviselők töltötték be, a résztvevők „lelki egészsége” fölött pedig Popper Péter pszichológus, író őrködött. Az első Széphalmi Diéta „témáját az a kérdés adta, amely a reformkorban is éppoly aktuális volt, mint…
-
2024. július 25-28. között került sor a XXV. Jubileumi Széphalmi Diétára. A Disputa felületén az elkövetkező időszakban folyamatosan megosztjuk majd az ott elhangzott előadások kép- és hangfelvételét. A XXV. Jubileumi Széphalmi Diéta végleges programja a következő volt: Elsőként majd a Széphalmi Diéta alapítójának, Antalóczy Attilának bevezető előadását publikáljuk.
-
A rendszerváltozás társadalmi, gazdasági és politikai értelemben egyaránt bukott rendszerének a kezdetektől fogva súlyos hibája volt, hogy amiközben (mit se tudva Weöres Sándor verséről) „államreform kéne régen” – harsogta, addig annak tartópillérét, a közszolgálatot, s benne a köz szolgálatáért dolgozó embert alázta, egzisztenciálisan ellehetetlenítette, legjobbjait pedig el is üldözte a pályákról. A „rendszerváltók” pártpolitikáinak félműveltsége máig nem tudja a különbséget a bürokrata (a szakértő) és az apparatcsik között. Nem tudja megkülönböztetni a szakmai alapú közszolgálatot az apparátusok saját, féktelen hatalmi törekvéseitől. Nem érti az ’50-es évek „bürokrácia” (szakértelem) elleni harcát, ezért azt ma is folytatva küzd a közszolgálat ésszerű, társadalmat-gazdaságot…
-
1. Alapelvek, a program kiinduló pontjai A kulturális alapellátás – a közoktatással, egészségügyi és szociális szolgálatokkal egyenrangú jelentőségű – közcélú, közérdekű tevékenység-rendszer. Megvalósítása közgyűjtemények (könyvtárak, múzeumok, levéltárak) és közművelődési intézmények (a közművelődési házai) kultúraközvetítő feladata. Az állam és az önkormányzatok kötelesek minden állampolgár számára kulturális alapszolgáltatásokat nyújtani. Nem pártpolitikai akaratok, magánérdekek diktátumai szerint, hanem közszolgálatként. A törvényekben (alkotmány, ill. alaptörvény és az 1997. évi CXL. törvény, továbbiakban: kulturális alaptörvény) rögzített közpolitikai, szakmai rendelkezések betartásával éltetve tevékenység-rendszereket és intézmény-hálózatokat: de nem vállalkozásokként, hanem költségvetési közintézményekként. A kulturális alapellátásban a közjót egyetemeken, főiskolákon, az érintett szakirány szerint képzett, közszolgálati jogállású (nem a…
-
Két évtizede, hogy tagjai vagyunk az Európai Uniónak, így indokolt számvetést készíteni, hogy mit adott nekünk a közösséghez csatlakozásunk, illetve mit adtunk mi a közösségnek. Általános megállapításunk az lehet, hogy a közösségi támogatások következtében korábbi önmagunkhoz képest jelentősen előre léptünk (az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték teljesítményünk a 2004. évi 63-64 százalékos beállási szintről napjainkra 76-77 százalékra emelkedett), ám várakozásainkat felidézve – emlékezzünk Ausztria utolérését célzó vágyainkra – jelentős elmaradásban vagyunk. Ezt támasztja alá, hogy az újonnan csatlakozott országok élmezőnyéből a sereghajtók közé csúsztunk le. Sokakat foglalkoztató kérdés, hogy milyen okokra vezethető vissza növekedésünk lassulása. Az okok sokrétűek, s…
-
Az államrendszer szükséges reformjának esélyeit növelheti egy társadalmi konszenzussal megalapozott „közös ihlet” létrejötte ennek a szükségességéről és tartalmáról. A nemzetstratégiai kérdések megfogalmazása és megválaszolása azonban hosszabb távú gondolkodást kíván az áru- és politikai piacon való érdekérvényesítés helyett, beleértve ebbe az önkormányzatokra vonatkozó alapvető szabályok jogállami kialakítását is. A „közös ihlet” kialakítása során az államrendszer reformja tekintetében a kérdés úgy is megfogalmazható, hogy a jövőben a „többségi elvű demokráciát” fel kell-e váltani a „közmegegyezésen alapuló demokrácia” modelljével. A politikai demokrácia többségi modelljének elve gyakorta tetten érhető azokban a döntéshozatali mechanizmusokban, amelyek a „kormányozhatóság”, a „működőképesség” és a „hatékonyság” jelszavára alapozva biztosítják,…








