Pitti Zoltán előadása a Széphalmi Diéta Műhelykonferenciáján 2024. december 14-én.
-
-
2024. július 25-28. között került sor a XXV. Jubileumi Széphalmi Diétára. Az elsőt, a Kazinczy Ferenc szellemét idéző településen, Széphalmon 2000. augusztus 6-12. között rendezték azzal a céllal, „hogy a jelenlévők kötetlen és baráti formában, előítéletek nélkül vitassanak meg olyan alapvető kérdéseket, amelyek közéleti cselekvéseinket és jövőnket is alapvetően meghatározzák.” Pitti Zoltán előadásában, amelyre 2024. július 27-én került sor, számvetést készített az európai uniós csatlakozásunk óta eltelt két évtizedről. Egyrészt azt vizsgálta, mit adott nekünk a közösséghez való csatlakozásunk, illetve azt is, mit adtunk mi a közösségnek, hiszen a tény ismert: az újonnan csatlakozott országok élmezőnyéből a sereghajtók közé csúsztunk…
-
2024. július 25-28. között került sor a XXV. Jubileumi Széphalmi Diétára. Az elsőt, a Kazinczy Ferenc szellemét idéző településen, Széphalmon 2000. augusztus 6-12. között rendezték azzal a céllal, „hogy a jelenlévők kötetlen és baráti formában, előítéletek nélkül vitassanak meg olyan alapvető kérdéseket, amelyek közéleti cselekvéseinket és jövőnket is alapvetően meghatározzák.” Asztalos László közgazdász 2024. július 26-i előadásában kitért arra is, hogy milyen meglévő adottságai vannak a magyar gazdaságnak, és hogy melyek azok a kitörési pontok, amelyekre építve képesek lehetünk valódi perspektívát és jövőt kínálni.
-
Két évtizede, hogy tagjai vagyunk az Európai Uniónak, így indokolt számvetést készíteni, hogy mit adott nekünk a közösséghez csatlakozásunk, illetve mit adtunk mi a közösségnek. Általános megállapításunk az lehet, hogy a közösségi támogatások következtében korábbi önmagunkhoz képest jelentősen előre léptünk (az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték teljesítményünk a 2004. évi 63-64 százalékos beállási szintről napjainkra 76-77 százalékra emelkedett), ám várakozásainkat felidézve – emlékezzünk Ausztria utolérését célzó vágyainkra – jelentős elmaradásban vagyunk. Ezt támasztja alá, hogy az újonnan csatlakozott országok élmezőnyéből a sereghajtók közé csúsztunk le. Sokakat foglalkoztató kérdés, hogy milyen okokra vezethető vissza növekedésünk lassulása. Az okok sokrétűek, s…
-
(In memoriam Szekfű Gyula) Az írás elkészültét jelentősen felgyorsította az a hír, miszerint az ország (és az Európai Unió) legszegényebb régióinak egyik településén „a falu jegyzője” kiszállván egy új és drága kocsiból előbb kérdőre vonta, majd „jobbágynak” titulálta, aztán a „pusztulj…” felszólítását nyomatékosítva az autóból kivett karóval alaposan elverte azt a helyi lakost, aki nyilvánosan fel merte vetni azt a kérdést, hogy a polgármester és a jegyző vajon nem a község fejlesztésére nyert közpénzek sajátos „átcsoportosításával” jutott hozzá azokhoz a luxusautókhoz, amelyeket aktuálisan használnak. Bár napjainkban már csak kevesen ütköznek meg azon, hogy a választott és kinevezett „közszolgák” a „törvények”…
-
Ha valóban munkaalapú társadalmat akarnának, azt valamilyen magasabb szintű cél elérése érdekében kellene létrehozni, nem pedig az önhibájukon kívül inaktív kategóriába tartozók, vagy a munkanélküliek ellenében. Pitti Zoltán közgazdász, gazdasági elemző szerint azonban a 2014 utáni időszak kormányzati intézkedései egyértelműen szembemennek a „vélelmezett” követelményekkel. Munkaalapú társadalom a valóságban tehát nem létezik, csak politikai lózung – mondja. Tavaly decemberben nagy vihart váltott ki az Eurostat jelentése a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 2021. évi átlagkereseteiről. Eszerint az euróban számolt hazai átlagkeresetek a 27 uniós ország közül a 26. helyre csúsztak. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nem sokkal előtte nyilatkozott arról, hogy a…
-
„2022. február 27-én lenne százéves Kopátsy Sándor, a közgazdaság-tudomány akadémiai doktora, a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Közgazdász Életműdíjának kitüntetettje – Magyarország egyik legismertebb közgazdásza. Ebből az alkalomból szervez online konferenciát a Magyar Közgazdasági Társaság és az MKT Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete 2022. február 22-én, kedden 14 órától a Webexen és az MKT YouTube-csatornáján. A rendezvény két bevezető előadását Bánkuty Tamás, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány igazgatója, a Pallas Athéné Kiadó gondozásában megjelenő Kopátsy-életműsorozat szerkesztője, valamint Bartha Zoltán, a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kara Gazdaságpolitika Intézeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi docense tartja. Ezt követően az előadókkal – valamint Voszka Éva közgazdász egyetemi tanárral, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjával Asztalos László egyetemi magántanár, az…
-
Érdekes kérdés, hogy miért került sor a 20. század kilencvenes éveiben szinte egyetlen pillanat alatt, egyszerre az összes volt kelet-európai szocialista országban piacgazdasági átmenetre, valamint, hogy milyen gazdasági és politikai következményei voltak annak az egyes országokban. Közismert, hogy az európai szocialista országok jóval lassabb gazdasági növekedést mutattak fel a II. világháborút követően, mint a többi európai ország. Továbbá az alapvető fogyasztási cikkek terén is állandó hiány mutatkozott ezen országokban. Nagyra nyílt a növekedési olló Ausztria és Magyarország között is, ami nem meglepő módon a magyarokat zavarta a leginkább, egyrészt azért, mert korábban Ausztria és Magyarország évszázadokon keresztül egyetlen országot alkotott,…
-
Érdekes kérdés, hogy miért került sor a 20. század kilencvenes éveiben szinte egyetlen pillanat alatt, egyszerre az összes volt kelet-európai szocialista országban piacgazdasági átmenetre, valamint, hogy milyen gazdasági és politikai következményei voltak annak az egyes országokban. Közismert, hogy az európai szocialista országok jóval lassabb gazdasági növekedést mutattak fel a II. világháborút követően, mint a többi európai ország, valamint az alapvető fogyasztási cikkek terén is állandó hiány mutatkozott ezen országokban. Különösen nagyra nyílt a növekedési olló Ausztria és a többi kelet-európai szocialista ország között, ami nem meglepő módon éppen a magyarokat zavarta a leginkább, egyrészt azért, mert korábban Magyarország egyetlen közös…
-
Bokros Lajos cikkének (Az újjáépítés csiszolatlan sarokkövei – I. Állami pénz és költségvetés. LXV. évfolyam, 6. szám, 2021. február 12.) bevallott szándéka komoly: „Törekvésem mindössze annyi, hogy a felvázolt témák a kormányzati szerepre törekvő demokratikus ellenzék vezetői számára megkerülhetetlenek legyenek.” Az én célom sokkal egyszerűbb. Mindössze annyi, hogy, kerülve bármiféle politikai vonatkozást, kizárólag szakmai megközelítésben mérlegeljem, helytállóak-e a pontokba szedett megállapítások. A kiindulás hangsúlyozásának itt jelentősége van. Az a benyomásom ugyanis, hogy a tartalom, bár alapvetően szakmai szóhasználattal él, indíttatását tekintve inkább politikai, mint szakmai természetű. Ez nem könnyíti meg a helyzetemet, mert a politikai mondandókra nagyon nehéz szakmai érvekkel…
