2024. július 25-28. között került sor a XXV. Jubileumi Széphalmi Diétára. Az elsőt, a Kazinczy Ferenc szellemét idéző településen, Széphalmon 2000. augusztus 6-12. között rendezték azzal a céllal, „hogy a jelenlévők kötetlen és baráti formában, előítéletek nélkül vitassanak meg olyan alapvető kérdéseket, amelyek közéleti cselekvéseinket és jövőnket is alapvetően meghatározzák.” Pitti Zoltán előadásában, amelyre 2024. július 27-én került sor, számvetést készített az európai uniós csatlakozásunk óta eltelt két évtizedről. Egyrészt azt vizsgálta, mit adott nekünk a közösséghez való csatlakozásunk, illetve azt is, mit adtunk mi a közösségnek, hiszen a tény ismert: az újonnan csatlakozott országok élmezőnyéből a sereghajtók közé csúsztunk…
-
-
Két évtizede, hogy tagjai vagyunk az Európai Uniónak, így indokolt számvetést készíteni, hogy mit adott nekünk a közösséghez csatlakozásunk, illetve mit adtunk mi a közösségnek. Általános megállapításunk az lehet, hogy a közösségi támogatások következtében korábbi önmagunkhoz képest jelentősen előre léptünk (az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték teljesítményünk a 2004. évi 63-64 százalékos beállási szintről napjainkra 76-77 százalékra emelkedett), ám várakozásainkat felidézve – emlékezzünk Ausztria utolérését célzó vágyainkra – jelentős elmaradásban vagyunk. Ezt támasztja alá, hogy az újonnan csatlakozott országok élmezőnyéből a sereghajtók közé csúsztunk le. Sokakat foglalkoztató kérdés, hogy milyen okokra vezethető vissza növekedésünk lassulása. Az okok sokrétűek, s…
-
(In memoriam Szekfű Gyula) Az írás elkészültét jelentősen felgyorsította az a hír, miszerint az ország (és az Európai Unió) legszegényebb régióinak egyik településén „a falu jegyzője” kiszállván egy új és drága kocsiból előbb kérdőre vonta, majd „jobbágynak” titulálta, aztán a „pusztulj…” felszólítását nyomatékosítva az autóból kivett karóval alaposan elverte azt a helyi lakost, aki nyilvánosan fel merte vetni azt a kérdést, hogy a polgármester és a jegyző vajon nem a község fejlesztésére nyert közpénzek sajátos „átcsoportosításával” jutott hozzá azokhoz a luxusautókhoz, amelyeket aktuálisan használnak. Bár napjainkban már csak kevesen ütköznek meg azon, hogy a választott és kinevezett „közszolgák” a „törvények”…
-
A tanulmány a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Jog – Állam – Politika című tudományos folyóiratának 2020-as Különszámában publikált szöveg újraközlése. Győrben 25 éves az újraindult jogászképzés. Az egyes ember életéhez hasonlítva ez azt jelenti, hogy nem csak elérte a nagykorúságot, leérettségizett, de le is diplomázott, a felnőtté válás minőségileg magasabb fokára lépett. Szakmát és hivatást választott, erre személyes egzisztenciát építhet és hozzájárulhat városa, országa, világa építéséhez is. Ehhez persze élethosszig tartó folyamatos tanulás kell, de ennek képességét és készségét is megszerezte. Ezt jelenti Győr számára az önálló jogi kar és az új Széchenyi Egyetem is.…
-
Érdekes kérdés, hogy miért került sor a 20. század kilencvenes éveiben szinte egyetlen pillanat alatt, egyszerre az összes volt kelet-európai szocialista országban piacgazdasági átmenetre, valamint, hogy milyen gazdasági és politikai következményei voltak annak az egyes országokban. Közismert, hogy az európai szocialista országok jóval lassabb gazdasági növekedést mutattak fel a II. világháborút követően, mint a többi európai ország, valamint az alapvető fogyasztási cikkek terén is állandó hiány mutatkozott ezen országokban. Különösen nagyra nyílt a növekedési olló Ausztria és a többi kelet-európai szocialista ország között, ami nem meglepő módon éppen a magyarokat zavarta a leginkább, egyrészt azért, mert korábban Magyarország egyetlen közös…











