Czine Ágnes kollégámat és barátomat köszöntő írásom kitekintés a jogból és a jogtudományból más embertudományok területére, új összefüggésekre, arra, hogyan lehet gondolkodni ugyanarról, másként. Például az emberi jogok rendszeréről, úgy mint az ember és az egész emberiség javát szolgáló új eszmerendszerről, vagy úgy, mint az egyes ember és a társadalom szabadságát veszélyeztető új ateista vallás dogmákba merevedett eszméiről és gyakorlatáról. Globalizálódó világunkban ugyanis globalizálódnak és ezáltal globális egyeduralomra törhetnek a gondolatok, a hagyományos, vagy akár a vadonatúj, még ki nem próbált tudományterületek is. Szándékom nem egy új elméletképzés, csupán az elmélkedés. Leginkább a humánetológusok gondolkodtattak el, különösen Konrad Lorenz, aki…
-
-
A 60 éves Varga Attilát, jogtanár és alkotmánybíró kollégámat köszöntő írásom címét Bibó István[1] ihlette, akiben az európai társadalomfejlődés értelmét keresve és Európa történelmét áttekintve felmerült az a gondolat, hogy „a forradalmi reformok nyomán megjelenő új meg új uralmi rátelepedések a történelem szükségszerű fejleményei, s ezek ellen hiábavaló mindennemű hadakozás.” A fogalmat olvasva csupa negatív dolog jutott eszembe: elnyomás, kizsákmányolás, kihasználás, kiuzsorázás, kényszerítés, leigázás, gyarmatosítás stb. Mindezekkel tele volt és tele van a világ, érdemes tehát ezen a jelenségen elgondolkodni. Uralmi rátelepedés megvalósulhat két ember egymás közti viszonyában, a házasságban és a családban is, a munka világában, az erőfölényes gazdasági…
-
(Gondolatok a háború, mint probléma megoldásához) Napjainkban (2023-ban) éppúgy, mint a 20. században, a két borzalmakkal teli világháború és a regionális és lokális háborúk sokasága előtt, alatt és után, minden józan ésszel bíró, felelősen gondolkodó és tisztességes ember keresi a háborúk megelőzésének, elhárításának, befejezésének módozatait, röviden: a háború, mint emberiességi, civilizációs probléma megoldását. Ha van valami szükségessége és realitása a múlt eltörlésének (ami nem a történelem eltörlése, hiszen azt nem lehet meg nem történtté tenni, abból tanulni kell!), akkor az éppen a háború eltörlése. A háborút kellene kiiktatni az emberi civilizáció jövőjéből, a nemzetközi politika (különösen a „geopolitika”) eszköztárából, de…
-
(In memoriam Szekfű Gyula) Az írás elkészültét jelentősen felgyorsította az a hír, miszerint az ország (és az Európai Unió) legszegényebb régióinak egyik településén „a falu jegyzője” kiszállván egy új és drága kocsiból előbb kérdőre vonta, majd „jobbágynak” titulálta, aztán a „pusztulj…” felszólítását nyomatékosítva az autóból kivett karóval alaposan elverte azt a helyi lakost, aki nyilvánosan fel merte vetni azt a kérdést, hogy a polgármester és a jegyző vajon nem a község fejlesztésére nyert közpénzek sajátos „átcsoportosításával” jutott hozzá azokhoz a luxusautókhoz, amelyeket aktuálisan használnak. Bár napjainkban már csak kevesen ütköznek meg azon, hogy a választott és kinevezett „közszolgák” a „törvények”…




