A rendszerváltozás társadalmi, gazdasági és politikai értelemben egyaránt bukott rendszerének a kezdetektől fogva súlyos hibája volt, hogy amiközben (mit se tudva Weöres Sándor verséről) „államreform kéne régen” – harsogta, addig annak tartópillérét, a közszolgálatot, s benne a köz szolgálatáért dolgozó embert alázta, egzisztenciálisan ellehetetlenítette, legjobbjait pedig el is üldözte a pályákról. A „rendszerváltók” pártpolitikáinak félműveltsége máig nem tudja a különbséget a bürokrata (a szakértő) és az apparatcsik között. Nem tudja megkülönböztetni a szakmai alapú közszolgálatot az apparátusok saját, féktelen hatalmi törekvéseitől. Nem érti az ’50-es évek „bürokrácia” (szakértelem) elleni harcát, ezért azt ma is folytatva küzd a közszolgálat ésszerű, társadalmat-gazdaságot…
-
-
1. Alapelvek, a program kiinduló pontjai A kulturális alapellátás – a közoktatással, egészségügyi és szociális szolgálatokkal egyenrangú jelentőségű – közcélú, közérdekű tevékenység-rendszer. Megvalósítása közgyűjtemények (könyvtárak, múzeumok, levéltárak) és közművelődési intézmények (a közművelődési házai) kultúraközvetítő feladata. Az állam és az önkormányzatok kötelesek minden állampolgár számára kulturális alapszolgáltatásokat nyújtani. Nem pártpolitikai akaratok, magánérdekek diktátumai szerint, hanem közszolgálatként. A törvényekben (alkotmány, ill. alaptörvény és az 1997. évi CXL. törvény, továbbiakban: kulturális alaptörvény) rögzített közpolitikai, szakmai rendelkezések betartásával éltetve tevékenység-rendszereket és intézmény-hálózatokat: de nem vállalkozásokként, hanem költségvetési közintézményekként. A kulturális alapellátásban a közjót egyetemeken, főiskolákon, az érintett szakirány szerint képzett, közszolgálati jogállású (nem a…
-
Két évtizede, hogy tagjai vagyunk az Európai Uniónak, így indokolt számvetést készíteni, hogy mit adott nekünk a közösséghez csatlakozásunk, illetve mit adtunk mi a közösségnek. Általános megállapításunk az lehet, hogy a közösségi támogatások következtében korábbi önmagunkhoz képest jelentősen előre léptünk (az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték teljesítményünk a 2004. évi 63-64 százalékos beállási szintről napjainkra 76-77 százalékra emelkedett), ám várakozásainkat felidézve – emlékezzünk Ausztria utolérését célzó vágyainkra – jelentős elmaradásban vagyunk. Ezt támasztja alá, hogy az újonnan csatlakozott országok élmezőnyéből a sereghajtók közé csúsztunk le. Sokakat foglalkoztató kérdés, hogy milyen okokra vezethető vissza növekedésünk lassulása. Az okok sokrétűek, s…
-
Az államrendszer szükséges reformjának esélyeit növelheti egy társadalmi konszenzussal megalapozott „közös ihlet” létrejötte ennek a szükségességéről és tartalmáról. A nemzetstratégiai kérdések megfogalmazása és megválaszolása azonban hosszabb távú gondolkodást kíván az áru- és politikai piacon való érdekérvényesítés helyett, beleértve ebbe az önkormányzatokra vonatkozó alapvető szabályok jogállami kialakítását is. A „közös ihlet” kialakítása során az államrendszer reformja tekintetében a kérdés úgy is megfogalmazható, hogy a jövőben a „többségi elvű demokráciát” fel kell-e váltani a „közmegegyezésen alapuló demokrácia” modelljével. A politikai demokrácia többségi modelljének elve gyakorta tetten érhető azokban a döntéshozatali mechanizmusokban, amelyek a „kormányozhatóság”, a „működőképesség” és a „hatékonyság” jelszavára alapozva biztosítják,…
-
2023. június 24-én, az Óbudai Temetőben állami tiszteletadással helyezték örök nyugalomba a mai magyar társadalomtudomány egyik legkiválóbb művelőjét, a 89 éves Tellér Gyulát, aki szeretve tisztelt kollégám és kedves barátom volt. A mellékelt írásban életének és munkásságának néhány olyan, általam ismert stációját, próbatételét és választását szeretném felidézni, amelyek ezt a József Attila-díjas műfordítót Széchenyi-díjas szociológussá és parlamenti képviselővé, fontos nemzeti értékek létrehozójává és hű őrévé tették. A Kossuth díjas műfordítás magyar iskolája „A műfordítás – ’versről írt vers’, azaz igazi hungaricum. Nehéz is a ’mibenlétét’ szellemesen meghatározni, mert maga a kifejezés is csak nálunk honos. Idegen nyelveken nincs is olyan…
-
Az egyházak finanszírozásának dilemmái a rendszerváltástól napjainkig Érdemes végiggondolni, hogy hogyan alakult a rendszerváltás óta a Magyarországon működő egyházak, felekezetek és vallási közösségek – különös tekintettel a hitéleti és közfeladataik zavartalan ellátásához szükséges – jogi és gazdasági feltételeinek megteremtése. Az Állami Egyházügyi Hivatal 1989. július 1-jével való, jogutód nélküli megszüntetését követően az egyházak teljes szabadságát biztosító rendszer kialakítása érdekében az állam és az egyházak közötti mellérendelt viszonyból adódó folyamatos párbeszéd koordinálására a Kormány a Művelődési Minisztériumot hatalmazta fel. Az itt létrejött Egyházi Főosztály feladata volt, hogy az egyházak által delegált képviselőkkel együtt alakítsák ki a folyamatos párbeszédhez szükséges jogi és…
Related Posts
Lenkovics Barnabás: Ferenc pápa üzenetei
-
Harminc esztendő már történelmi távlatban is elegendő ahhoz, hogy valamiképpen korszakról beszéljünk. Nyilván a kiindulópont is meghatározó, amit legtöbben rendszerváltásként írnak le, de hogy mi végre is történt, és mire jutottunk ezzel, s hogyan tipizálhatjuk a társadalmi, gazdasági és politikai változásokat az sokszor azon is múlik, hogy milyen módon szemléljük a történelmi folyamatokat. Az egyik lehetséges megközelítés szerint az elmúlt harminc évben eljutottunk a „színlelt” szocializmusból” a „színlelt” kapitalizmusba.[1] Hogy ez a szociológiai jellemrajz mennyiben igazolható, s hogy a legújabb rendszerváltásunk milyen problémákat vetett fel, abban érdemes Laki László „rendszerváltó időutazásra” inspiráló kötetében elmélyedni, ami az 1991 és 2020 közötti…
-
Ferenc pápa küzdelmei kora kihívásai közepette Alcím: „Az öröm és remény, a gyász és szorongás, mely a mai emberekben, főként a szegényekben és a szorongást szenvedőkben él, Krisztus tanítványainak is öröme és reménye, gyásza és szorongása, és nincs olyan igazán emberi dolog, amely visszhangra nem találna szívükben.” (Gaudium et spes 1, II. Vatikáni zsinat) Csalódást kell okoznom, mert nagyon egyszerű dolgokat fogok beszélni. Nem vagyok szakteológus, azaz inkább azt szeretném hangsúlyozni: hívő keresztényként akarok Önöknek néhány fontos dolgot mondani és ha jut rá idő, akkor a hallottakról beszélgetni. Élethelyzet: korunk gyermekei vagyunk, millió információ áraszt el bennünket naponta, hallunk, olvasunk…
-
1. rész: Szükség lenne-e kétkamarás parlamentre? 2020 novemberében Miért ne maradjon üres a felsőházi terem? címmel jelent meg Szegvári Péter alkotmányjogász tanulmánya a Dispután a kétkamarás parlament létjogosultságáról, legitimitásáról, lehetséges szerepéről. A Hegyalja Televízió most induló Közös ihlet műsorának első kerekasztal-beszélgetéséhez éppen ez a tanulmány szolgáltatta a témát, Szükség lenne-e kétkamarás parlamentre? címmel. A Közös ihlet állandó házigazdái: Bódisz Attila műsorvezető Antalóczy Attila volt országgyűlési képviselő, tanár Az első adás vendégei: Szegvári Péter címzetes egyetemi docens, alkotmányjogász Tóth László tanársegéd (Tokaj-Hegyalja Egyetem), doktorandusz A felvétel az alábbi linken érhető el:
-
Kodolányi, a középosztály és a kultúrharc „Olyan fordulóponthoz jutottunk Magyarország,s talán az egész emberiség történetében,hogy döntenünk kell, merre forduljunk. Hogy a helyes irányban haladjunk,elitre van szükség. /… /Igazi forradalmat csak egy kirostált[1] elit tud támasztani.” [2](Kodolányi János) A fentieket mondhatta volna Ady Endre vagy Móricz Zsigmond, Németh László vagy Bibó István, Illyés Gyula vagy Juhász Ferenc, vagy az úgy nevezett magyar középosztály íróinak, gondolkodóinak hosszabb, rövidebb ideig a „népiek” táborában tanyázó, bármely másik képviselője. De Kodolányi János mondhatta ki talán a legtöbb jogon. Ő hordta ki ezeket a gondolatokat a legnehezebben és legmélyebben, ő bűnhődött is meg leginkább ezért. Most hát,…
