Köszönöm azt a megtiszteltetést, hogy ebben a körben is Kopátsy Sándorra emlékezhetek. Ami valószínűleg annak szól, hogy az 1980-as években, 4 esztendőn keresztül, Csillik Péterrel együtt, a szobatársa lehettem a PM Pénzügykutatási Intézetben. Így általában hetente két alkalommal, 2-3 órás kiselőadások, beszélgetések és viták keretében ismerhettem meg a gondolatai formálódását. A többi alkalmat nem számolva, s a kéziratai vitatását is figyelmen kívül hagyva, így is legalább 6-800 óra „kopácsizmus” alapján, s mindössze két szempontból, próbálom meg értékelni Sándor életművét. Kopátsy jelentősége a magyar szellemi életben Kopátsy Sándor az 55. életévétől kezdve, a magyar szellem élet ritka és 35 évig előtérben…
-
-
A Széphalmi Diétára készülve Antalóczy Attilával nem egyeztettünk előre arról, hogy miként, milyen szempontok szerint fogjunk hozzá a mondandónkhoz. Ez látszik is majd azon, hogy Kollarik István és Asztalos László előadásához, megemlékezéséhez képest én egy kicsit más megközelítést, módszert választottam ahhoz, hogy megidézzem Kopátsy Sándor szellemiségét. Úgy gondoltam, hogy szemezgetek néhány gondolatából, ideidézve őt, s mintha most hallanánk ezeket a Diétán először, hozzáfűznék ezekhez néhány megjegyzést, ami a szemelvények alapján eszembe jutott, s mindenkit erre bíztatok. Lássuk az első idézetet: „A rendszerváltás óta csalódott vagyok. A hatalom, pártállástól függetlenül, latin-amerikai útra kényszerítette az országot. Ennél nagyobb és tragikusabb útvesztésünk ezer-száz…
-
A tanulmány a XXII. Széphalmi Diétán elhangzott előadás szerkesztett változata Lenkovics Barna meggyőző, tudományos igényű értékelése mellé nem lenne méltó kiegészítő megjegyzéseket fűzni, vagy még rosszabb esetben ismétlésekbe bocsátkozni, hiszen színvonalas értékelése legfeljebb ennyit engedne meg, mert mondanivalójával fenntartás nélkül egyetértek. Én más, vállaltan szubjektív módját választom az emlékezésnek, akár még anekdotázásra is vetemedek. Ha közben itt-ott mégis csak valamiféle értékítélet szerű látszat keletkezne, az bizonyosan csak a véletlen műve lehet. 1967-ben friss diplomásként kerültem a Pénzügyminisztériumba. Ami már önmagában egy külön történet lehetne, mert az akkori szabályok szerint tilos volt az egyetem elvégzése után közvetlenül minisztériumi állásba kerülni. A…
-
Érdekes kérdés, hogy miért került sor a 20. század kilencvenes éveiben szinte egyetlen pillanat alatt, egyszerre az összes volt kelet-európai szocialista országban piacgazdasági átmenetre, valamint, hogy milyen gazdasági és politikai következményei voltak annak az egyes országokban. Közismert, hogy az európai szocialista országok jóval lassabb gazdasági növekedést mutattak fel a II. világháborút követően, mint a többi európai ország, valamint az alapvető fogyasztási cikkek terén is állandó hiány mutatkozott ezen országokban. Különösen nagyra nyílt a növekedési olló Ausztria és a többi kelet-európai szocialista ország között, ami nem meglepő módon éppen a magyarokat zavarta a leginkább, egyrészt azért, mert korábban Magyarország egyetlen közös…
-
2021. augusztus Érdekes kérdés, hogy miért került sor a 20. század kilencvenes éveiben szinte egyetlen pillanat alatt, egyszerre az összes volt kelet-európai szocialista országban piacgazdasági átmenetre, valamint, hogy milyen következményei voltak annak az egyes országokban. Közismert, hogy az európai szocialista országok jóval lassabb gazdasági növekedést mutattak fel a II. világháborút követően, mint a többi európai ország, valamint az alapvető fogyasztási cikkek terén is állandó hiány mutatkozott ezen országokban. Különösen nagyra nyílt a növekedési olló Ausztria és a többi kelet-európai szocialista ország között, ami nem meglepő módon éppen a magyarokat zavarta a leginkább, egyrészt azért, mert korábban Magyarország egyetlen közös országot…
-
A Mozgástér blogon 2021. augusztus 19-én jelent meg Galló Béla politológus Érzékenyítés, Diétával című bejegyzése a XXII. Széphalmi Diétáról. https://mozgasterblog.hu/erzekenyites_dietaval.html
-
Disputa a Zemplénben, immár 21 éve A Kazinczy-család sírkertjének szomszédságában 2021. augusztus 13. és 15. között került sor a XXII. Széphalmi Diétára. A résztvevők, azaz a legkülönbözőbb szellemi irányultságú tudósok, közgondolkodók, értelmiségiek abban hisznek, hogy csakis szellemi közállapotaink javításával lehetünk képesek megfogalmazni nemzeti és helyi érdekeinket, és érdemben kontrollálni a minket körülvevő hatalmi centrumokat. Az idei Diéta első előadását Várszegi Asztrik bencés szerzetes, püspök, korábbi pannonhalmi főapát tartotta Argentínából érkezett Rómába (Ferenc pápa küzdelmei kora kihívásai közepette) címmel. A XXII. Diéta második előadója Stumpf István jogász, politológus, egyetemi tanár, volt alkotmánybíró és kancelláriaminiszter, a felsőoktatási modellváltás koordinációjáért felelős kormánybiztos volt, aki…
-
A FIX TV Enigma című geopolitikai magazinjának volt vendége 2021. augusztus 4-én Horváth Attila. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar Műveleti Logisztikai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanárával Erdei L. Tamás szerkesztő beszélgetett a terrorizmus pszichológiájáról és szociológiájáról.
-
2021. május 21-én, pénteken az M5 csatorna Ez itt a kérdés című műsorának vendégei arra keresték a választ, milyen helyet foglal el Jókai Mór az irodalomban. A műsor vendége volt Hansági Ágnes Jókai-szakértő, az SZTE egyetemi docense, Erős Kinga a Magyar Írószövetség elnöke, Szörényi László az SZTE professor emeritusa és Fábián László az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium vezetőtanára. A meghívott irodalmárok Jókai Mór kánonban elfoglalt szerepén túl természetesen általánosabb oktatási kérdésekről is beszélgettek. Fábián László felvetései, helyzetelemzése és megállapításai olyan kérdéseket és témákat is érintettek, amelyekre az elmúlt évek Széphalmi Diétáin is gyakorta kerestük a válaszokat, és amelyeknek írásos…
-
Elöljáróban szeretném tisztázni, hogy a javaslataimat nem pártprogramokhoz készítettem. Engem nem a politikai gondolkodás jellemzője a „legyőzés” szándéka vezérelt, hanem a tudományos, szakmai érvelés logikája alapján a „meggyőzés”. Nem érdekelt az, hogy melyik párt tartja reálisnak a javaslataimat, engem az a szakmai meggyőződés vezérelt, hogy megfelelő érveket találjak a hatalommegosztás alkotmányos alapelvének érvényesülésére az Alaptörvény elfogadását követő megváltozott politikai és társadalmi környezetben. A rendszerváltást követő alkotmányozások és a kialakult politikai erőviszonyok tükrében úgy vélem indokolt lehet újra gondolni a kérdést a hatalommegosztás és a parlamentarizmus tekintetében, hogy van-e létjogosultsága jelenleg Magyarországon a második kamara létrehozatalának. A címben a magam részéről…










