A vészterhesen felgyorsult időben azt is mondhatnám, Kisfaludi András nemrég még a szemináriumi hallgatóm volt, most meg már nyugdíjas professzor kollégám. Harminc évig tanítottunk egy tanszéken – „a Tanszéken” – én a klasszikus polgári jogot (magánjogot), Ő azon belül a társasági (kereskedelmi) jogot. Most, hogy összeöregedtünk, elmondhatjuk, hogy nagy idők tanúi voltunk: megéltünk egy társadalmi rendszerváltást (azon belül egy gazdasági és tulajdoni rendszerváltást),egy századfordulót, ami egyben ezredforduló is volt. A diktatúrát demokráciára, a totális államot jogállamra, a tervgazdaságot piacgazdaságra, a társadalmi tulajdoni rendet magántulajdoni rendre cseréltük. A látszat tehát az, hogy hatalmasat fejlődtünk. Látva azonban a szomszédunkban folyó orosz-ukrán háborút,…
-
-
1. A fehér zászlóról Nagy vita kerekedett arról, mit is üzent valójában Ferenc pápa Ukrajnának? Mit is mondott, milyen szavakat használt pontosan, és azokat hogyan értette? Hogyan kell nekünk értelmeznünk a Pápa szavait, üzenetét, és azok mögött az állandó és szilárd hitét, az adott pillanatban (szituációban) szavakban kimondott, kinyilvánított, azaz a nyilvánosság elé tárt gondolatát, a személyes véleményét? A vele készített televíziós interjúban elhangzott egy kérdés, amire a Pápa válaszolt: mi a véleménye arról, hogy Ukrajnában is egyre többen vannak, akik szerint elő kellene venni a „fehér zászlót”, fegyverszünetet kezdeményezni, tárgyalásokat folytatni és békét kötni, azaz befejezni a háborút. Erre…
-
Czine Ágnes kollégámat és barátomat köszöntő írásom kitekintés a jogból és a jogtudományból más embertudományok területére, új összefüggésekre, arra, hogyan lehet gondolkodni ugyanarról, másként. Például az emberi jogok rendszeréről, úgy mint az ember és az egész emberiség javát szolgáló új eszmerendszerről, vagy úgy, mint az egyes ember és a társadalom szabadságát veszélyeztető új ateista vallás dogmákba merevedett eszméiről és gyakorlatáról. Globalizálódó világunkban ugyanis globalizálódnak és ezáltal globális egyeduralomra törhetnek a gondolatok, a hagyományos, vagy akár a vadonatúj, még ki nem próbált tudományterületek is. Szándékom nem egy új elméletképzés, csupán az elmélkedés. Leginkább a humánetológusok gondolkodtattak el, különösen Konrad Lorenz, aki…
-
A 60 éves Varga Attilát, jogtanár és alkotmánybíró kollégámat köszöntő írásom címét Bibó István[1] ihlette, akiben az európai társadalomfejlődés értelmét keresve és Európa történelmét áttekintve felmerült az a gondolat, hogy „a forradalmi reformok nyomán megjelenő új meg új uralmi rátelepedések a történelem szükségszerű fejleményei, s ezek ellen hiábavaló mindennemű hadakozás.” A fogalmat olvasva csupa negatív dolog jutott eszembe: elnyomás, kizsákmányolás, kihasználás, kiuzsorázás, kényszerítés, leigázás, gyarmatosítás stb. Mindezekkel tele volt és tele van a világ, érdemes tehát ezen a jelenségen elgondolkodni. Uralmi rátelepedés megvalósulhat két ember egymás közti viszonyában, a házasságban és a családban is, a munka világában, az erőfölényes gazdasági…
-
(Gondolatok a háború, mint probléma megoldásához) Napjainkban (2023-ban) éppúgy, mint a 20. században, a két borzalmakkal teli világháború és a regionális és lokális háborúk sokasága előtt, alatt és után, minden józan ésszel bíró, felelősen gondolkodó és tisztességes ember keresi a háborúk megelőzésének, elhárításának, befejezésének módozatait, röviden: a háború, mint emberiességi, civilizációs probléma megoldását. Ha van valami szükségessége és realitása a múlt eltörlésének (ami nem a történelem eltörlése, hiszen azt nem lehet meg nem történtté tenni, abból tanulni kell!), akkor az éppen a háború eltörlése. A háborút kellene kiiktatni az emberi civilizáció jövőjéből, a nemzetközi politika (különösen a „geopolitika”) eszköztárából, de…
Related Posts
Lenkovics Barnabás: Ferenc pápa üzenetei
-
(In memoriam Szekfű Gyula) Az írás elkészültét jelentősen felgyorsította az a hír, miszerint az ország (és az Európai Unió) legszegényebb régióinak egyik településén „a falu jegyzője” kiszállván egy új és drága kocsiból előbb kérdőre vonta, majd „jobbágynak” titulálta, aztán a „pusztulj…” felszólítását nyomatékosítva az autóból kivett karóval alaposan elverte azt a helyi lakost, aki nyilvánosan fel merte vetni azt a kérdést, hogy a polgármester és a jegyző vajon nem a község fejlesztésére nyert közpénzek sajátos „átcsoportosításával” jutott hozzá azokhoz a luxusautókhoz, amelyeket aktuálisan használnak. Bár napjainkban már csak kevesen ütköznek meg azon, hogy a választott és kinevezett „közszolgák” a „törvények”…
-
Együttműködési kultúra nélkül, növekvő munkavállalói alávetettségben Ahonnan jöttünk „Tiéd az ország, magadnak építed!” – harsogta Rákosi Mátyás miniszterelnök-helyettes 1948 januárjában. Tömegek hittek e jelszóban, mert olyan világban akartak élni, amelyben a hatalom megszünteti a mindenkori tulajdonosok, munkáltatók, és a kiszolgáltatott munkavállalók közötti egyenlőtlenséget. S a felszabadulás utáni Magyarország – e hitnek is köszönhetően – olyan gyorsan épült újjá, indult el új fejlődési pályán, hogy annak még a nyugati megfigyelők is csodájára jártak. A társadalom és a demokrácia követelményei, formálisan, egy irányba mutattak 1945-1947 között. A tömegek vágyait kihasználó politika s az eszközeivel visszaélő propaganda eközben sikerrel fedte el a demokrácia…
-
2023. június 24-én, az Óbudai Temetőben állami tiszteletadással helyezték örök nyugalomba a mai magyar társadalomtudomány egyik legkiválóbb művelőjét, a 89 éves Tellér Gyulát, aki szeretve tisztelt kollégám és kedves barátom volt. A mellékelt írásban életének és munkásságának néhány olyan, általam ismert stációját, próbatételét és választását szeretném felidézni, amelyek ezt a József Attila-díjas műfordítót Széchenyi-díjas szociológussá és parlamenti képviselővé, fontos nemzeti értékek létrehozójává és hű őrévé tették. A Kossuth díjas műfordítás magyar iskolája „A műfordítás – ’versről írt vers’, azaz igazi hungaricum. Nehéz is a ’mibenlétét’ szellemesen meghatározni, mert maga a kifejezés is csak nálunk honos. Idegen nyelveken nincs is olyan…
-
Ha valóban munkaalapú társadalmat akarnának, azt valamilyen magasabb szintű cél elérése érdekében kellene létrehozni, nem pedig az önhibájukon kívül inaktív kategóriába tartozók, vagy a munkanélküliek ellenében. Pitti Zoltán közgazdász, gazdasági elemző szerint azonban a 2014 utáni időszak kormányzati intézkedései egyértelműen szembemennek a „vélelmezett” követelményekkel. Munkaalapú társadalom a valóságban tehát nem létezik, csak politikai lózung – mondja. Tavaly decemberben nagy vihart váltott ki az Eurostat jelentése a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 2021. évi átlagkereseteiről. Eszerint az euróban számolt hazai átlagkeresetek a 27 uniós ország közül a 26. helyre csúsztak. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nem sokkal előtte nyilatkozott arról, hogy a…
-
Oroszország agressziója, a háború eszkalációja, s az ukrán vér árán háborúpárti USA, NATO és Nyugat fegyverszállító akciói együttesen: a harmadik világháború kirobbanásával fenyegetnek. Olyannal, amelyből nincsenek egyéni kimenekülési utak, sem a szegényeknek, sem a gazdagoknak, mert nem élheti túl az emberiség. Látható, hogy Oroszország elszánt a ma ukrajnai, de többségükben oroszok lakta területek visszaszerzésére. S az is, hogy Ukrajna (mögötte a korlátlan mennyiségű hadiipari és anyagi támogatásokkal) szinte mindenre kész politikai, kormányzati, gazdasági érdekei védelmében. Tudható azonban, hogy a harcokban résztvevők – így az USA és a Nyugat is – eddig jobbára a korábbi évtizedek haditechnikáját amortizálták. Az emberáldozatokon, rombolásokon…
