Galló Béla Mi lett veled szociáldemokrácia? című, a közelmúltban megjelent tudományos esszékötetének apropóján beszélgetett a szerző és Loppert Csaba, a Kéthly Anna Kulturális Egyesület elnöke a XX. Század Intézet podcastjának Szöveg című vitasorozatában, amely az alábbi linken meghallgatható: https://www.buzzsprout.com/1751883/9920189.
Érdekes kérdés, hogy miért került sor a 20. század kilencvenes éveiben szinte egyetlen pillanat alatt, egyszerre az összes volt kelet-európai szocialista országban piacgazdasági átmenetre, valamint, hogy milyen gazdasági és politikai következményei voltak annak az egyes országokban. Közismert, hogy az európai szocialista országok jóval lassabb gazdasági növekedést mutattak fel a II. világháborút követően, mint a többi európai ország. Továbbá az alapvető fogyasztási cikkek terén is állandó hiány mutatkozott ezen országokban. Nagyra nyílt a növekedési olló Ausztria és Magyarország között is, ami nem meglepő módon a magyarokat zavarta a leginkább, egyrészt azért, mert korábban Ausztria és Magyarország évszázadokon keresztül egyetlen országot alkotott,…
A tanulmány a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Jog – Állam – Politika című tudományos folyóiratának 2020-as Különszámában publikált szöveg újraközlése. Győrben 25 éves az újraindult jogászképzés. Az egyes ember életéhez hasonlítva ez azt jelenti, hogy nem csak elérte a nagykorúságot, leérettségizett, de le is diplomázott, a felnőtté válás minőségileg magasabb fokára lépett. Szakmát és hivatást választott, erre személyes egzisztenciát építhet és hozzájárulhat városa, országa, világa építéséhez is. Ehhez persze élethosszig tartó folyamatos tanulás kell, de ennek képességét és készségét is megszerezte. Ezt jelenti Győr számára az önálló jogi kar és az új Széchenyi Egyetem is.…
Harminc esztendő már történelmi távlatban is elegendő ahhoz, hogy valamiképpen korszakról beszéljünk. Nyilván a kiindulópont is meghatározó, amit legtöbben rendszerváltásként írnak le, de hogy mi végre is történt, és mire jutottunk ezzel, s hogyan tipizálhatjuk a társadalmi, gazdasági és politikai változásokat az sokszor azon is múlik, hogy milyen módon szemléljük a történelmi folyamatokat. Az egyik lehetséges megközelítés szerint az elmúlt harminc évben eljutottunk a „színlelt” szocializmusból” a „színlelt” kapitalizmusba.[1] Hogy ez a szociológiai jellemrajz mennyiben igazolható, s hogy a legújabb rendszerváltásunk milyen problémákat vetett fel, abban érdemes Laki László „rendszerváltó időutazásra” inspiráló kötetében elmélyedni, ami az 1991 és 2020 közötti…
Ferenc pápa küzdelmei kora kihívásai közepette Alcím: „Az öröm és remény, a gyász és szorongás, mely a mai emberekben, főként a szegényekben és a szorongást szenvedőkben él, Krisztus tanítványainak is öröme és reménye, gyásza és szorongása, és nincs olyan igazán emberi dolog, amely visszhangra nem találna szívükben.” (Gaudium et spes 1, II. Vatikáni zsinat) Csalódást kell okoznom, mert nagyon egyszerű dolgokat fogok beszélni. Nem vagyok szakteológus, azaz inkább azt szeretném hangsúlyozni: hívő keresztényként akarok Önöknek néhány fontos dolgot mondani és ha jut rá idő, akkor a hallottakról beszélgetni. Élethelyzet: korunk gyermekei vagyunk, millió információ áraszt el bennünket naponta, hallunk, olvasunk…
1. rész: Szükség lenne-e kétkamarás parlamentre? 2020 novemberében Miért ne maradjon üres a felsőházi terem? címmel jelent meg Szegvári Péter alkotmányjogász tanulmánya a Dispután a kétkamarás parlament létjogosultságáról, legitimitásáról, lehetséges szerepéről. A Hegyalja Televízió most induló Közös ihlet műsorának első kerekasztal-beszélgetéséhez éppen ez a tanulmány szolgáltatta a témát, Szükség lenne-e kétkamarás parlamentre? címmel. A Közös ihlet állandó házigazdái: Bódisz Attila műsorvezető Antalóczy Attila volt országgyűlési képviselő, tanár Az első adás vendégei: Szegvári Péter címzetes egyetemi docens, alkotmányjogász Tóth László tanársegéd (Tokaj-Hegyalja Egyetem), doktorandusz A felvétel az alábbi linken érhető el:
Kodolányi, a középosztály és a kultúrharc „Olyan fordulóponthoz jutottunk Magyarország,s talán az egész emberiség történetében,hogy döntenünk kell, merre forduljunk. Hogy a helyes irányban haladjunk,elitre van szükség. /… /Igazi forradalmat csak egy kirostált[1] elit tud támasztani.” [2](Kodolányi János) A fentieket mondhatta volna Ady Endre vagy Móricz Zsigmond, Németh László vagy Bibó István, Illyés Gyula vagy Juhász Ferenc, vagy az úgy nevezett magyar középosztály íróinak, gondolkodóinak hosszabb, rövidebb ideig a „népiek” táborában tanyázó, bármely másik képviselője. De Kodolányi János mondhatta ki talán a legtöbb jogon. Ő hordta ki ezeket a gondolatokat a legnehezebben és legmélyebben, ő bűnhődött is meg leginkább ezért. Most hát,…
A közgazdászok célfüggvényeikkel hagyományosan arra törekednek, hogy a szűkösen rendelkezésre álló erőforrásokkal minél nagyobb outputot, kibocsájtást érhessünk el. Az már azonban állítólag nem a közgazdászok feladata, hogy megkérdezzék, hogy milyen összetételű kibocsátást kellene előállítani, vagy hogy egyáltalán miért kellene minél gyorsabban állandóan növelni ezt a kibocsátást? És az externális hatások, vagyis a termelés távolabbi, külső hatásai sem igazán lényegesek a közgazdászok, különösképpen a vállalati gazdaságtan művelői számára… A fentiek mellett ráadásul az elmúlt fél évszázadban a Föld nagyon túlnépesedett: ha a népesség egésze annyit fogyasztana, mint amennyi a fejlett országok egy főre eső fogyasztása, akkor globális szinten a kibocsátás környezetvédelmi…
„Nem mese ez, gyermek!” Egy jó mesét ezerféleképpen lehet előadni, és mindig igaz. Sőt, valójában csak így igaz, így járva körbe-körbe a világban. A felvilágosult franciák részeg kocsmatölteléknek tartották Shakespeare-t, a német romantikusok viszont bolondultak érte, és nyakra-főre (-üptre) fordították. De mind a két helyen játszották a darabjait, és a nézők magukra ismertek bennük. Így volt ez Oroszországban is, habár Tolsztojnak nem tetszett. Az angol Charles és Mary Lamb mégis arra áldozták az életüket, hogy Shakespeare 37 darabjából 20-nak az eredeti meséjéről letisztítsák mindazt a maszatot, amit a tudós értelmezők, a zseniális rendezők és az értetlen közönség reájuk hordott. –…
Jorge Mario Bergoglio – és mi „Foglalj helyet! Kezdd el a mesét szépen.Mi hallgatunk, és lesz, aki csak éppennéz téged, mert örül, hogy lát ma ittfehérek közt egy európait.” József Attila: Thomas Mann üdvözlése (1937) Elöljáró beszéd Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Kollégák! Örömmel teszek eleget a megbízásnak, hogy Ferenc pápa új könyvéről beszéljek. Nemcsak azért, mert megtiszteltetés Krisztus földi helytartójának létfontosságú kérdésekről szóló üzenetét tolmácsolni ezekben a napokban. Hanem, mert ezek az esszéként megfogalmazott gondolatok véleményem szerint irodalmi alkotásként is figyelmet érdemelnek. Jorge Mario Bergoglio a 21-ik század ígéretes gondolkodójaként és közírójaként mutatkozik be itt, amint ezt néhány órás…
