Amikor ezen sorok lejegyzésre kerülnek, épp két nappal a magyarországi EP választás előtt, azon lamentálnak az elemzők, hogy a Fidesz várható tarolása mellett a 9-12%-os sávban melyik erő érheti el az ezüstérmet. Jellegzetes tünete ennek a korszaknak, hogy a különféle intézetek komoly esélyt adnak arra, hogy a Gyurcsány Ferenc felesége vezette Demokratikus Koalíció fusson be erre a helyezés szempontjából jó, támogatottság szempontjából viszont siralmas pozícióba. Ilyenkor előkerülnek persze az elrontott rendszerváltással kapcsolatos gondolatok is. Pár hónappal ezelőtt látott napvilágot egy esszé a Mandiner publicistájától, aki amúgy büszkén vállalja szülei ősfideszes voltát. Trombitás Kristóf Pozsgay Imre szerepén keresztül mutatja be a…
-
-
Kudarcainkból és sikereinkből megtanulhattuk az idők során, hogy nálunk szinte mindenki mindenhez ért – a klasszikussá vált vicc fordulatával élve, mindenhez is. Szinte nincs olyan ember, aki ne lenne tudatában annak, ki és miért alkalmas szövetségi kapitánynak, mi a pontos oka a válogatott aktuális eredménytelenségének, de valójában az is sokak számára evidens, miként orvosolhatók hatékonyan és könnyedén a másoknak megoldhatatlannak tűnő problémák. Ilyen területnek számít a sport, az egészségügy és természetesen az oktatás világa is. Többek között ennek a „sokoldalúságnak” köszönhetően üti fel gyakorta a fejét az a közismert tévképzet, hogy a tanárokat a társadalom kellőképpen megbecsüli, a munkájukat tisztességesen…
-
„Nincs még egy olyan könyörtelen vadállat, mint az ember. Életünk csaták sorozata, és végét a győzelem vagy a vereség jelenti. Nem engedhetjük meg, hogy bárki is megszívasson minket.” (Donald Trump, 1981[1]) November 8. éjjelén sokan nem aludtak; sem az USA-ban, sem Nyugat-Európában, sem pedig Magyarországon. Az amerikai elnökválasztás utáni napokban így sokan tiszteltek meg a kétségbeesett kérdéseikkel: „hogyan, és miért történhetett ez meg?”, s főleg: „mi lesz ezek után , a világgal, s főleg: velünk magyarokkal?!” Kíséreljük meg együtt a higgadt elemzést; és készüljünk fel a jövőre. Ki nyert, és ki veszített? Trump-ra, mint emberre, nincs értelme túl sok szót vesztegetni.…
-
„Elismert dolog napjainkban, hogy azon tényezők között, melyek minden népnek jólétére és ezáltal az államoknak hatalmára elhatározó befolyást gyakorolnak, egy-egy fontosabb nincs, mint a népnek értelmi míveltsége; és innen van, hogy jól rendezett állam nem létezik, mely a népoktatás célszerű elrendezésére figyelmet nem fordítana. <…> …a népoktatás célszerű rendezése, mely a közműveltségnek feltétele, egyszersmind feltétele az állam létének s kifejlődésének is.”[1] Az idézett sorokat Eötvös József vetette papírra 1868-ban, a népiskolai törvényjavaslatról tett észrevételei között. Ugyan közel 150 esztendő telt el azóta, hogy az ideális állam léte és a „közműveltség” állapota közötti összefüggésről kifejtette nézeteit, állításával és érvelésével mégis nehéz…
-
Az egyre fokozódó nemzetközi helyzetben való további “fellazulást” megelőzendő, a moszkvai Világirodalmi Intézet nemzetközi konferenciára hívta a szocialista országok irodalmárait az év tavaszán. A fő referátumot egy neves csehszlovák egyetemi tanár tartotta: A prágai szürrealisták, a nemzetközi imperializmus Trójai Falova. Aspiránsvezetőm, Papernij doktor úr, aki az unalmas értekezleteken rendszerint Arkagyij Rajkin számára gyártott kuplét, vagy Ljubimov színházának, a Tagankának az irodalmi vezetőjeként, valamely rejtjelezett politikai drámát olvasott, ezúttal feszült figyelemmel hallgatta az előadót. – Nem is annyira azt, amit mondott, hanem – ahogyan mondta. Szavait persze, kitörő tapssal fogadtuk. De aztán szótlanul, nagyon elgondolkodva ballagtunk a metróállomásunk felé. Zjama (Zinovij Szamojlovics) hirtelen…
-
Fontos geopolitikai szemléletet hagyott ránk, úgy értem, az egész világra, a pár napja elhunyt Zbigniew Brzezinski. Illúzióktól menteset, de valóságosat. Érdekközpontút, mégsem érték- és ideológiamenteset. Tudta, hogy az értékek, ideológiák nemcsak fedőszínek, de olykor meg is határozhatják az érdekeket, lásd például többek közt az egykori vallásháborúkat. Életművének egészével lehetőleg minél pontosabb világérzékelést ajánlott nekünk ez a híres lengyel amerikai stratéga. A „van” és a „legyen” közötti különbség állandó mérlegelését. Egyszóval realistát. Így aztán nemigen adhatott igazat Francis Fukuyamának, aki e kettőt kissé összekeverte. Brzezinski álmában is okosabb volt annál, hogy elaléljon a liberális demokrácia „világméretű” győzelmétől, s azt higgye, ezzel…
-
A Kortárs – irodalmi, művészeti folyóirat 2017/03. számában megjelent szöveg változatlan közlése „Ha hajót akarsz építeni, akkor első lépésként ne fát és eszközöket gyűjts, hanem menj el az emberekhez, és ébreszd fel bennük a vágyat a végtelen tenger iránt. Ha ez megvan, az emberek összehordják a fát, megtalálják az eszközöket. Így már érdemes hajót építeni.” (Antoine de Saint-Exupéry: Citadella) Írásommal, mely egy hosszabb tanulmány bevezető része, elsősorban a közös gondolkodás, az érdemi és értelmes vita elősegítése a célom, hiszen mindannyiunk elemi érdeke, hogy az oktatás ügye végre a társadalmi közbeszéd részévé váljon. Sokat törtem azon a fejem, miként indítsam a közoktatás helyzetét és állapotát…
-
„Olyan ritkán hallunk mostanában felőletek! Annyira édes az élet ott, az Európai Unióban?” (A Moszkvai Történeti Múzeum magyar kiállításának vendégkönyvéből.) Több, hasonló bejegyzés is olvasható abban a több mint egy évtized előtti vendégkönyvben. Talán ez a bizalmas, már-már évődő hang indíthatta a Népszabadság 2005. február 12-i számának szerkesztőjét, hogy a fenti, tréfásnak szánt címet adja az akkori miniszterelnök külpolitikai tanácsadójával készült interjúnak. A költői kérdést a szakember komolyan vette, és a tőle elvárható, bölcs körültekintéssel válaszolt. Türelmesen kifejtette, hogy hazánk érdekei elsősorban a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok újrafelvételét teszik most (tették akkor) szükségessé. Ami a közvetlenül politikai, kulturális érintkezést és párbeszédet…
