Kodolányi, a középosztály és a kultúrharc „Olyan fordulóponthoz jutottunk Magyarország,s talán az egész emberiség történetében,hogy döntenünk kell, merre forduljunk. Hogy a helyes irányban haladjunk,elitre van szükség. /… /Igazi forradalmat csak egy kirostált[1] elit tud támasztani.” [2](Kodolányi János) A fentieket mondhatta volna Ady Endre vagy Móricz Zsigmond, Németh László vagy Bibó István, Illyés Gyula vagy Juhász Ferenc, vagy az úgy nevezett magyar középosztály íróinak, gondolkodóinak hosszabb, rövidebb ideig a „népiek” táborában tanyázó, bármely másik képviselője. De Kodolányi János mondhatta ki talán a legtöbb jogon. Ő hordta ki ezeket a gondolatokat a legnehezebben és legmélyebben, ő bűnhődött is meg leginkább ezért. Most hát,…
-
-
„Nem mese ez, gyermek!” Egy jó mesét ezerféleképpen lehet előadni, és mindig igaz. Sőt, valójában csak így igaz, így járva körbe-körbe a világban. A felvilágosult franciák részeg kocsmatölteléknek tartották Shakespeare-t, a német romantikusok viszont bolondultak érte, és nyakra-főre (-üptre) fordították. De mind a két helyen játszották a darabjait, és a nézők magukra ismertek bennük. Így volt ez Oroszországban is, habár Tolsztojnak nem tetszett. Az angol Charles és Mary Lamb mégis arra áldozták az életüket, hogy Shakespeare 37 darabjából 20-nak az eredeti meséjéről letisztítsák mindazt a maszatot, amit a tudós értelmezők, a zseniális rendezők és az értetlen közönség reájuk hordott. –…
-
Jorge Mario Bergoglio – és mi „Foglalj helyet! Kezdd el a mesét szépen.Mi hallgatunk, és lesz, aki csak éppennéz téged, mert örül, hogy lát ma ittfehérek közt egy európait.” József Attila: Thomas Mann üdvözlése (1937) Elöljáró beszéd Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Kollégák! Örömmel teszek eleget a megbízásnak, hogy Ferenc pápa új könyvéről beszéljek. Nemcsak azért, mert megtiszteltetés Krisztus földi helytartójának létfontosságú kérdésekről szóló üzenetét tolmácsolni ezekben a napokban. Hanem, mert ezek az esszéként megfogalmazott gondolatok véleményem szerint irodalmi alkotásként is figyelmet érdemelnek. Jorge Mario Bergoglio a 21-ik század ígéretes gondolkodójaként és közírójaként mutatkozik be itt, amint ezt néhány órás…
-
Köszönöm azt a megtiszteltetést, hogy ebben a körben is Kopátsy Sándorra emlékezhetek. Ami valószínűleg annak szól, hogy az 1980-as években, 4 esztendőn keresztül, Csillik Péterrel együtt, a szobatársa lehettem a PM Pénzügykutatási Intézetben. Így általában hetente két alkalommal, 2-3 órás kiselőadások, beszélgetések és viták keretében ismerhettem meg a gondolatai formálódását. A többi alkalmat nem számolva, s a kéziratai vitatását is figyelmen kívül hagyva, így is legalább 6-800 óra „kopácsizmus” alapján, s mindössze két szempontból, próbálom meg értékelni Sándor életművét. Kopátsy jelentősége a magyar szellemi életben Kopátsy Sándor az 55. életévétől kezdve, a magyar szellem élet ritka és 35 évig előtérben…
-
Megjelent Laki László szociológus, ifjúságkutató legújabb kötete „A kötet arról a jelenségegyüttesről, annak történéseiről és következményeiről próbál valamiféle áttekintést adni egy kortárs kutató feljegyzései felhasználásával, amit röviden rendszerváltásnak nevezünk.” – áll a frissen megjelent könyv előszavában. „A kötetben Laki László 14 írása kapott helyet a szerző félszáz körüli olyan közlései – kötetek, tanulmányok, előadások – közül, amelyekben a legutolsó magyarországi rendszerváltozás és az országot érő modernizációs kihívások különböző összefüggéseivel-oldalaival foglalkozott az elmúlt 30 évben végzett kutatásai alapján.” – írja Békés Zoltán szerkesztő. A könyv a Gazsó Ferenc Társadalomtudományi Társaság támogatásával készült, megjelenését a Belvedere Meridionale Alapítvány valamint az MTA Szegedi…
-
„Jöjjetek, szálljunk vitába! – mondja az Úr.Ha vétkeitek skarlátpirosak,lehetnek-e fehérré, mint a hó,Ha vörösek, mint a bíbor,lehetnek-e fehérré, mint a gyapjú?” Ézsaiás könyve 1. 18-20. [1] Könyvnap van, de a könyveknek igazi jelentősége nincsen még nálunk. Több, mint egy éve már, hogy a XXI. Század Kiadónál megjelent Simonyi Ágnes fordításában Ferenc pápának Austen Ivereigh íróval, teológus professzorral együtt, a világjárvány eddigi hullámai idején megírt Álmodjunk együtt – Út egy jobb jövő felé című esszé- és tanulmánykötete.[2] Mivel még nem éppen ez ömlött a vízcsapból, a szélesebb közvélemény nem is igen figyelt fel rá akkor. Aligha vettem volna újra elő a…
-
Elöljáróban szeretném tisztázni, hogy a javaslataimat nem pártprogramokhoz készítettem. Engem nem a politikai gondolkodás jellemzője a „legyőzés” szándéka vezérelt, hanem a tudományos, szakmai érvelés logikája alapján a „meggyőzés”. Nem érdekelt az, hogy melyik párt tartja reálisnak a javaslataimat, engem az a szakmai meggyőződés vezérelt, hogy megfelelő érveket találjak a hatalommegosztás alkotmányos alapelvének érvényesülésére az Alaptörvény elfogadását követő megváltozott politikai és társadalmi környezetben. A rendszerváltást követő alkotmányozások és a kialakult politikai erőviszonyok tükrében úgy vélem indokolt lehet újra gondolni a kérdést a hatalommegosztás és a parlamentarizmus tekintetében, hogy van-e létjogosultsága jelenleg Magyarországon a második kamara létrehozatalának. A címben a magam részéről…
-
„… a hozzáértő, dolgozó nép okos gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk.” József Attila: Hazám A legutóbbi helyhatósági választásokon az egy, XXI. századi nemzetté válni szándékozó, politikailag egyre tudatosabb társadalmunk félreérthetetlenül kifejezte elégedetlenségét a politikai osztálynak a rendszerváltásban és az utána eltelt évtizedekben folytatott tevékenységével. Több, nem elhanyagolható ok egybeesése folytán, ez most a kormányon lévő Fidesz/KDNP szövetség jelöltjei ellenében leadott szavazatokban fogalmazódott meg. Rendkívüli kongresszusán a párt elfogadta a figyelmeztetés reá eső részét, és hozzákezdett annak elemzéséhez, a korszak politikai elitjének egészére vonatkozóan is. Új, reményt keltő arcokban talán, de súlyos, sürgető politikai témákban igazán nincsen tehát hiány. Csak hát,…
-
Széphalmi Diéta, 2017. Az európai bevándorlás esetében ki kell emelni, hogy az európai gyarmattartó országok és az afrikai és ázsiai iszlám lakta területek közt évtizedeken vagy akár évszázadokon át nagyon szorosak voltak a gazdasági és a társadalmi kapcsolatok, és ezért az Európába történő iszlám bevándorlás – érthető módon – napjainkban felülmúlja szinte az összes egyéb, Európán kívülről érkező bevándorlás mértékét. Sok esetben a volt gyarmattartó országok lakosaiban élő látens vagy nyílt lelkiismeret-furdalás és hozzájárul ahhoz, hogy nem csak elfogadják, hanem sok esetben üdvözlik is a fejlődő országokból érkező bevándorlást. Michel Houellebecq, francia szerző, 2015-ben, a Charlie Hebdo elleni véres merénylet…
-
A tanulmány a Széphalmi Diétán 2005. augusztus 5-én elhangzott előadás írásos változata. Mintegy tíz év telt el azóta, hogy Samuel Huntington egy, a Foreign Affairs-ben megjelent cikkében először felvázolta a szocialista rendszer összeomlását követő időszakra vonatkozó jövőképét, amely az elsők közt vonta kétségbe a „kapitalizmus világméretű győzelmét” köszöntő optimista jövőképek realitását. Optimizmusban pedig a kilencvenes évek elején nem volt hiány. Hogy csak a világ két igen eltérő szegletéből idézzük az optimizmus jegyeit, a kilencvenes évek elején a magyar kormány a privatizációs téziseiben meghirdette a gazdaság 3-5 év alatt történő teljes privatizálás és modernizálását, míg az USA-ban Francis Fukuyama amerikai politológus…











