2023. június 24-én, az Óbudai Temetőben állami tiszteletadással helyezték örök nyugalomba a mai magyar társadalomtudomány egyik legkiválóbb művelőjét, a 89 éves Tellér Gyulát, aki szeretve tisztelt kollégám és kedves barátom volt. A mellékelt írásban életének és munkásságának néhány olyan, általam ismert stációját, próbatételét és választását szeretném felidézni, amelyek ezt a József Attila-díjas műfordítót Széchenyi-díjas szociológussá és parlamenti képviselővé, fontos nemzeti értékek létrehozójává és hű őrévé tették. A Kossuth díjas műfordítás magyar iskolája „A műfordítás – ’versről írt vers’, azaz igazi hungaricum. Nehéz is a ’mibenlétét’ szellemesen meghatározni, mert maga a kifejezés is csak nálunk honos. Idegen nyelveken nincs is olyan…
-
-
Oroszország agressziója, a háború eszkalációja, s az ukrán vér árán háborúpárti USA, NATO és Nyugat fegyverszállító akciói együttesen: a harmadik világháború kirobbanásával fenyegetnek. Olyannal, amelyből nincsenek egyéni kimenekülési utak, sem a szegényeknek, sem a gazdagoknak, mert nem élheti túl az emberiség. Látható, hogy Oroszország elszánt a ma ukrajnai, de többségükben oroszok lakta területek visszaszerzésére. S az is, hogy Ukrajna (mögötte a korlátlan mennyiségű hadiipari és anyagi támogatásokkal) szinte mindenre kész politikai, kormányzati, gazdasági érdekei védelmében. Tudható azonban, hogy a harcokban résztvevők – így az USA és a Nyugat is – eddig jobbára a korábbi évtizedek haditechnikáját amortizálták. Az emberáldozatokon, rombolásokon…
-
„Kétféle politika van…Az egyik, amelyik kilesi, mi jó készül a nemzetben, s annak lesz kertésze,a másik meg, aki a maga káprázatai után megy és visz mást is a vesztébe.”(Németh László: Apáczai) [1] – A keresztény gyülekezet nyilvános megkövetésének aktusát nevezik így. Még a nagy Galilei is át kellett, hogy essen ennek, a ma elszámoltatásnak is nevezett szertartáson. Az eretnek tudósról írott drámájában Brecht is, meg Németh László is fontosnak tartja azonban hangsúlyozni, hogy már akkor is túl lehetett élni ezt az aktust, viszonylag könnyen. Feltéve persze, hogy ésszel él az ember. – Kiáll az Úr asztala, a kongresszus, vagy, ha éppen az…
-
– egy színháztörténész jegyzeteiből – „A küszöbön álló események váratlanul érnek majd bennünket,mint az alvó Csipkerózsikát. És meglátja, hogy Szidorov kupec,vagy valamelyik középiskolai tanfelügyelő Jelecből,aki többet ért meg az időkből nálunk, s főleg többet tesz nálunk, félre lök, és kiszorít majd bennünket.” [2](A. P. Csehov) – „Nem baj (…),ilyenkor is színházat kell csinálni!”[3] (Spiró György: Az Ikszek) Kissé mondénnak hangzanak talán az ilyen bölcselkedések most, ilyen időkben. De hát, nem én találtam ki őket, még csak nem is kedves könyvem, Az Ikszek szerzője. Az „idők” meg, talán már örökre tartanak nálunk. Spiró György első nagyregényének főszereplője, a „lengyel Moliere”, az öreg és…
-
I. Az előzményekről A korábbi Alkotmány, illetve a jelenlegi Alaptörvény szerint is az államnak biztosítani kell a tankötelezettséggel járó, a műveltség alapjait jelentő ismeretek, tudás ingyenes oktatását. Korábban ezen alkotmányos jog megvalósítását az állam monopol helyzeténél fogva, jól vagy rosszul, de ellátta. Ezen nőtt fel az a nemzedék, mely az állampolgárok bizalmából felhatalmazást kapott az ingyenes oktatás biztosítására is. Rendszerváltás után az önkormányzatok tisztességgel látták el a közoktatási intézményeket fenntartó feladataikat. Az állam a több, mint kétmillió gyermek oktatásához szükséges pénzügyi feltételeket, normatív finanszírozással, a tényleges bekerülési költségek növekedése miatt nem tudta biztosítani. Így az önkormányzatok saját bevételeikből, illetve átengedett…
-
– Popper Pétert olvasva… – „Ezért értsd meg, szeretem őt, A vén Európát, a büszke nőt! Nagyon kérlek, becsüld meg őt, A vén Európát, a gyönyörű nőt!” Varga Miklós Az első idézet József Attila valaha közismert verséből való, amellyel egy másik nagy Európa-megálmodót, a Budapestre érkező Thomas Mannt üdvözölte. – Aki néhány év múlva, angolul kissé jobban beszélő lánya segítségével, már az amerikai rádióban buzdította kioldani bombáikat a „tornyot, szelíd tanyát” és Vörösmarty Mihály lakhelyét akkor, sajnos, még nem elég jól ismerő pilótákat. Radnóti maga, inkább a kabátja zsebében rejtegetett nagy versekkel üzent az utókornak. – Csendesen és…
-
Popper Pétert olvasva… „Ezért értsd meg, szeretem őt,A vén Európát, a büszke nőt!Nagyon kérlek, becsüld meg őt,A vén Európát, a gyönyörű nőt!”Varga Miklós Az első idézet József Attila valaha közismert verséből való, amellyel egy másik nagy Európa-megálmodót, a Budapestre érkező Thomas Mannt üdvözölte. – Aki néhány év múlva, angolul kissé jobban beszélő lánya segítségével, már az amerikai rádióban buzdította kioldani bombáikat a „tornyot, szelíd tanyát” és Vörösmarty Mihály lakhelyét akkor, sajnos, még nem elég jól ismerő pilótákat. Radnóti maga, inkább a kabátja zsebében rejtegetett nagy versekkel üzent az utókornak. – Csendesen és fegyelmezetten, ahogyan egy munkaszolgálatoshoz illik. Azonban, nem…
-
Galló Béla – több, mint – esszéje „A politikai szervezetek is halandók…”Ernst Hillebrand „Nem az állam fontos, még csak nem is igazána társadalmi rendszer, hanem – az ember.” Nyikolaj Bergyajev „Akinek pedig víziói vannak, forduljon orvoshoz!”Helmut Schmidt Tudom, hogy ez már nem szokás. Ideidéztem ezt a sok okosságot, mégis. Azt remélem ugyanis, hogy amíg ezeken tűnődünk, kirakjuk magunk elé az asztalra – magát a könyvet. Amely már a címlapján is közös emlékünket és közös víziónkat, a Hi-Story / Alamy Stock-féle munkás képét eleveníti fel. Akárhogy is, ő itt a főszereplő, nem a tudós elmélkedők. – A cím vérszínű betűi mögötti rózsaszín…
-
„A zsarnokság megakadályozásához nem arra van szükség, hogy mereven elválasszunk minden hatalmi centrumot, hanem arra, hogy ne lehessen ellenőrzés nélkül hatalmat gyakorolni!” Bibó István A nyolcvanas években történelmi értékű kutatások folytak a helyi társadalmak körében, s komoly kritikát tartalmazó, már-már a politika felelősségét feszegető szociográfiai írások születtek. A téma jól jött a rendszerváltásra készülő politikai erőknek, s a hatalmi viszonyokat eldöntő választásokra készülve zászlajukra tűzték a vidék felemelését, a területi különbségek mérséklését, s a helyi közélet fellendítését. Politikai rangra emelkedett a helyi közösségek önszerveződésének joga, a formálódó államháztartási rendszer életképesnek minősítette az önfinanszírozási filozófia meghirdetését, s mindezek alapján hitelesnek tűnt,…
-
Harminc esztendő már történelmi távlatban is elegendő ahhoz, hogy valamiképpen korszakról beszéljünk. Nyilván a kiindulópont is meghatározó, amit legtöbben rendszerváltásként írnak le, de hogy mi végre is történt, és mire jutottunk ezzel, s hogyan tipizálhatjuk a társadalmi, gazdasági és politikai változásokat az sokszor azon is múlik, hogy milyen módon szemléljük a történelmi folyamatokat. Az egyik lehetséges megközelítés szerint az elmúlt harminc évben eljutottunk a „színlelt” szocializmusból” a „színlelt” kapitalizmusba.[1] Hogy ez a szociológiai jellemrajz mennyiben igazolható, s hogy a legújabb rendszerváltásunk milyen problémákat vetett fel, abban érdemes Laki László „rendszerváltó időutazásra” inspiráló kötetében elmélyedni, ami az 1991 és 2020 közötti…










