A tanulmány a Széphalmi Diétán 2005. augusztus 5-én elhangzott előadás írásos változata. Mintegy tíz év telt el azóta, hogy Samuel Huntington egy, a Foreign Affairs-ben megjelent cikkében először felvázolta a szocialista rendszer összeomlását követő időszakra vonatkozó jövőképét, amely az elsők közt vonta kétségbe a „kapitalizmus világméretű győzelmét” köszöntő optimista jövőképek realitását. Optimizmusban pedig a kilencvenes évek elején nem volt hiány. Hogy csak a világ két igen eltérő szegletéből idézzük az optimizmus jegyeit, a kilencvenes évek elején a magyar kormány a privatizációs téziseiben meghirdette a gazdaság 3-5 év alatt történő teljes privatizálás és modernizálását, míg az USA-ban Francis Fukuyama amerikai politológus…
-
-
„Továbbá: azt állítják némellyek, hogy a sajtó szabadsága a közcsendességnek veszedelmére légyen. Én úgy tartom: a közcsendesség a közértelmességre (intelligenciára) és közvagyonosságra, mint valóságos hypomochleonra* nehézkedik; ha a népnek nagyobb osztálya értelmes és vagyonos, a közcsendesség bódult háborgatásától nem kell tartani. Vagyonossá értelmesség nélkül a szerencse tehet ugyan egyeseket, de nem egész nemzeteket, mert ezeknek előhaladása kevésbé függ a sors kedvezésétől, s inkább a nemzeti alkotó erők helyes kifejlésén alapul. Ha tehát egy nemzetet vagyonossá csak az értelmesség tehet, az értelmességet viszont csak a vélemények szabados súrlódása fejtheti ki, s ez szabad sajtó nélkül meg nem eshetik, a szabad sajtó tehát jó…
-
Amikor ezen sorok lejegyzésre kerülnek, épp két nappal a magyarországi EP választás előtt, azon lamentálnak az elemzők, hogy a Fidesz várható tarolása mellett a 9-12%-os sávban melyik erő érheti el az ezüstérmet. Jellegzetes tünete ennek a korszaknak, hogy a különféle intézetek komoly esélyt adnak arra, hogy a Gyurcsány Ferenc felesége vezette Demokratikus Koalíció fusson be erre a helyezés szempontjából jó, támogatottság szempontjából viszont siralmas pozícióba. Ilyenkor előkerülnek persze az elrontott rendszerváltással kapcsolatos gondolatok is. Pár hónappal ezelőtt látott napvilágot egy esszé a Mandiner publicistájától, aki amúgy büszkén vállalja szülei ősfideszes voltát. Trombitás Kristóf Pozsgay Imre szerepén keresztül mutatja be a…
-
5 éve halt meg Ács János(1949.03.22. – 2015.07.22.) „Bajban van a messze város,Gyürkőzni kell a Halállal: Gyürkőzz, János, s rohanj, János.” Ady Endre: A mesebeli János. Nyaralás helyett, az idén velünk karanténoztak Petya (Pjotr) és Nati (Natalia), az orosz-lengyel unokáink. Szokásom szerint, felolvastam nekik is ezt az írást, hadd tanuljanak. – Oj, Bozse moj! – hangzott fel ezúttal egybehangzóan, de kissé ironikusan. – Megint egy hatásvadász cím! Ráadásul, egy elhunyttal kapcsolatban! És éppen a posztmodern Nagy Testvér poszt-dramatikus és poszt-színészi, mindazonáltal lebilincselően rendezői, koreográfusi és látványtervezői divatának a fénypontján! – Hát nem tudnád már egyszer a saját farkaddal verni le a…
-
Kudarcainkból és sikereinkből megtanulhattuk az idők során, hogy nálunk szinte mindenki mindenhez ért – a klasszikussá vált vicc fordulatával élve, mindenhez is. Szinte nincs olyan ember, aki ne lenne tudatában annak, ki és miért alkalmas szövetségi kapitánynak, mi a pontos oka a válogatott aktuális eredménytelenségének, de valójában az is sokak számára evidens, miként orvosolhatók hatékonyan és könnyedén a másoknak megoldhatatlannak tűnő problémák. Ilyen területnek számít a sport, az egészségügy és természetesen az oktatás világa is. Többek között ennek a „sokoldalúságnak” köszönhetően üti fel gyakorta a fejét az a közismert tévképzet, hogy a tanárokat a társadalom kellőképpen megbecsüli, a munkájukat tisztességesen…
-
„Nincs még egy olyan könyörtelen vadállat, mint az ember. Életünk csaták sorozata, és végét a győzelem vagy a vereség jelenti. Nem engedhetjük meg, hogy bárki is megszívasson minket.” (Donald Trump, 1981[1]) November 8. éjjelén sokan nem aludtak; sem az USA-ban, sem Nyugat-Európában, sem pedig Magyarországon. Az amerikai elnökválasztás utáni napokban így sokan tiszteltek meg a kétségbeesett kérdéseikkel: „hogyan, és miért történhetett ez meg?”, s főleg: „mi lesz ezek után , a világgal, s főleg: velünk magyarokkal?!” Kíséreljük meg együtt a higgadt elemzést; és készüljünk fel a jövőre. Ki nyert, és ki veszített? Trump-ra, mint emberre, nincs értelme túl sok szót vesztegetni.…
-
„Elismert dolog napjainkban, hogy azon tényezők között, melyek minden népnek jólétére és ezáltal az államoknak hatalmára elhatározó befolyást gyakorolnak, egy-egy fontosabb nincs, mint a népnek értelmi míveltsége; és innen van, hogy jól rendezett állam nem létezik, mely a népoktatás célszerű elrendezésére figyelmet nem fordítana. <…> …a népoktatás célszerű rendezése, mely a közműveltségnek feltétele, egyszersmind feltétele az állam létének s kifejlődésének is.”[1] Az idézett sorokat Eötvös József vetette papírra 1868-ban, a népiskolai törvényjavaslatról tett észrevételei között. Ugyan közel 150 esztendő telt el azóta, hogy az ideális állam léte és a „közműveltség” állapota közötti összefüggésről kifejtette nézeteit, állításával és érvelésével mégis nehéz…
-
Az egyre fokozódó nemzetközi helyzetben való további “fellazulást” megelőzendő, a moszkvai Világirodalmi Intézet nemzetközi konferenciára hívta a szocialista országok irodalmárait az év tavaszán. A fő referátumot egy neves csehszlovák egyetemi tanár tartotta: A prágai szürrealisták, a nemzetközi imperializmus Trójai Falova. Aspiránsvezetőm, Papernij doktor úr, aki az unalmas értekezleteken rendszerint Arkagyij Rajkin számára gyártott kuplét, vagy Ljubimov színházának, a Tagankának az irodalmi vezetőjeként, valamely rejtjelezett politikai drámát olvasott, ezúttal feszült figyelemmel hallgatta az előadót. – Nem is annyira azt, amit mondott, hanem – ahogyan mondta. Szavait persze, kitörő tapssal fogadtuk. De aztán szótlanul, nagyon elgondolkodva ballagtunk a metróállomásunk felé. Zjama (Zinovij Szamojlovics) hirtelen…
-
Fontos geopolitikai szemléletet hagyott ránk, úgy értem, az egész világra, a pár napja elhunyt Zbigniew Brzezinski. Illúzióktól menteset, de valóságosat. Érdekközpontút, mégsem érték- és ideológiamenteset. Tudta, hogy az értékek, ideológiák nemcsak fedőszínek, de olykor meg is határozhatják az érdekeket, lásd például többek közt az egykori vallásháborúkat. Életművének egészével lehetőleg minél pontosabb világérzékelést ajánlott nekünk ez a híres lengyel amerikai stratéga. A „van” és a „legyen” közötti különbség állandó mérlegelését. Egyszóval realistát. Így aztán nemigen adhatott igazat Francis Fukuyamának, aki e kettőt kissé összekeverte. Brzezinski álmában is okosabb volt annál, hogy elaléljon a liberális demokrácia „világméretű” győzelmétől, s azt higgye, ezzel…
-
A Kortárs – irodalmi, művészeti folyóirat 2017/03. számában megjelent szöveg változatlan közlése „Ha hajót akarsz építeni, akkor első lépésként ne fát és eszközöket gyűjts, hanem menj el az emberekhez, és ébreszd fel bennük a vágyat a végtelen tenger iránt. Ha ez megvan, az emberek összehordják a fát, megtalálják az eszközöket. Így már érdemes hajót építeni.” (Antoine de Saint-Exupéry: Citadella) Írásommal, mely egy hosszabb tanulmány bevezető része, elsősorban a közös gondolkodás, az érdemi és értelmes vita elősegítése a célom, hiszen mindannyiunk elemi érdeke, hogy az oktatás ügye végre a társadalmi közbeszéd részévé váljon. Sokat törtem azon a fejem, miként indítsam a közoktatás helyzetét és állapotát…
