Galló Béla – több, mint – esszéje „A politikai szervezetek is halandók…”Ernst Hillebrand „Nem az állam fontos, még csak nem is igazána társadalmi rendszer, hanem – az ember.” Nyikolaj Bergyajev „Akinek pedig víziói vannak, forduljon orvoshoz!”Helmut Schmidt Tudom, hogy ez már nem szokás. Ideidéztem ezt a sok okosságot, mégis. Azt remélem ugyanis, hogy amíg ezeken tűnődünk, kirakjuk magunk elé az asztalra – magát a könyvet. Amely már a címlapján is közös emlékünket és közös víziónkat, a Hi-Story / Alamy Stock-féle munkás képét eleveníti fel. Akárhogy is, ő itt a főszereplő, nem a tudós elmélkedők. – A cím vérszínű betűi mögötti rózsaszín…
-
-
„A zsarnokság megakadályozásához nem arra van szükség, hogy mereven elválasszunk minden hatalmi centrumot, hanem arra, hogy ne lehessen ellenőrzés nélkül hatalmat gyakorolni!” Bibó István A nyolcvanas években történelmi értékű kutatások folytak a helyi társadalmak körében, s komoly kritikát tartalmazó, már-már a politika felelősségét feszegető szociográfiai írások születtek. A téma jól jött a rendszerváltásra készülő politikai erőknek, s a hatalmi viszonyokat eldöntő választásokra készülve zászlajukra tűzték a vidék felemelését, a területi különbségek mérséklését, s a helyi közélet fellendítését. Politikai rangra emelkedett a helyi közösségek önszerveződésének joga, a formálódó államháztartási rendszer életképesnek minősítette az önfinanszírozási filozófia meghirdetését, s mindezek alapján hitelesnek tűnt,…
-
Az egyházak finanszírozásának dilemmái a rendszerváltástól napjainkig Érdemes végiggondolni, hogy hogyan alakult a rendszerváltás óta a Magyarországon működő egyházak, felekezetek és vallási közösségek – különös tekintettel a hitéleti és közfeladataik zavartalan ellátásához szükséges – jogi és gazdasági feltételeinek megteremtése. Az Állami Egyházügyi Hivatal 1989. július 1-jével való, jogutód nélküli megszüntetését követően az egyházak teljes szabadságát biztosító rendszer kialakítása érdekében az állam és az egyházak közötti mellérendelt viszonyból adódó folyamatos párbeszéd koordinálására a Kormány a Művelődési Minisztériumot hatalmazta fel. Az itt létrejött Egyházi Főosztály feladata volt, hogy az egyházak által delegált képviselőkkel együtt alakítsák ki a folyamatos párbeszédhez szükséges jogi és…
-
Galló Béla Mi lett veled szociáldemokrácia? című, a közelmúltban megjelent tudományos esszékötetének apropóján beszélgetett a szerző és Loppert Csaba, a Kéthly Anna Kulturális Egyesület elnöke a XX. Század Intézet podcastjának Szöveg című vitasorozatában, amely az alábbi linken meghallgatható: https://www.buzzsprout.com/1751883/9920189.
-
Érdekes kérdés, hogy miért került sor a 20. század kilencvenes éveiben szinte egyetlen pillanat alatt, egyszerre az összes volt kelet-európai szocialista országban piacgazdasági átmenetre, valamint, hogy milyen gazdasági és politikai következményei voltak annak az egyes országokban. Közismert, hogy az európai szocialista országok jóval lassabb gazdasági növekedést mutattak fel a II. világháborút követően, mint a többi európai ország. Továbbá az alapvető fogyasztási cikkek terén is állandó hiány mutatkozott ezen országokban. Nagyra nyílt a növekedési olló Ausztria és Magyarország között is, ami nem meglepő módon a magyarokat zavarta a leginkább, egyrészt azért, mert korábban Ausztria és Magyarország évszázadokon keresztül egyetlen országot alkotott,…
-
A tanulmány a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Jog – Állam – Politika című tudományos folyóiratának 2020-as Különszámában publikált szöveg újraközlése. Győrben 25 éves az újraindult jogászképzés. Az egyes ember életéhez hasonlítva ez azt jelenti, hogy nem csak elérte a nagykorúságot, leérettségizett, de le is diplomázott, a felnőtté válás minőségileg magasabb fokára lépett. Szakmát és hivatást választott, erre személyes egzisztenciát építhet és hozzájárulhat városa, országa, világa építéséhez is. Ehhez persze élethosszig tartó folyamatos tanulás kell, de ennek képességét és készségét is megszerezte. Ezt jelenti Győr számára az önálló jogi kar és az új Széchenyi Egyetem is.…
-
Harminc esztendő már történelmi távlatban is elegendő ahhoz, hogy valamiképpen korszakról beszéljünk. Nyilván a kiindulópont is meghatározó, amit legtöbben rendszerváltásként írnak le, de hogy mi végre is történt, és mire jutottunk ezzel, s hogyan tipizálhatjuk a társadalmi, gazdasági és politikai változásokat az sokszor azon is múlik, hogy milyen módon szemléljük a történelmi folyamatokat. Az egyik lehetséges megközelítés szerint az elmúlt harminc évben eljutottunk a „színlelt” szocializmusból” a „színlelt” kapitalizmusba.[1] Hogy ez a szociológiai jellemrajz mennyiben igazolható, s hogy a legújabb rendszerváltásunk milyen problémákat vetett fel, abban érdemes Laki László „rendszerváltó időutazásra” inspiráló kötetében elmélyedni, ami az 1991 és 2020 közötti…
-
Ferenc pápa küzdelmei kora kihívásai közepette Alcím: „Az öröm és remény, a gyász és szorongás, mely a mai emberekben, főként a szegényekben és a szorongást szenvedőkben él, Krisztus tanítványainak is öröme és reménye, gyásza és szorongása, és nincs olyan igazán emberi dolog, amely visszhangra nem találna szívükben.” (Gaudium et spes 1, II. Vatikáni zsinat) Csalódást kell okoznom, mert nagyon egyszerű dolgokat fogok beszélni. Nem vagyok szakteológus, azaz inkább azt szeretném hangsúlyozni: hívő keresztényként akarok Önöknek néhány fontos dolgot mondani és ha jut rá idő, akkor a hallottakról beszélgetni. Élethelyzet: korunk gyermekei vagyunk, millió információ áraszt el bennünket naponta, hallunk, olvasunk…
-
Kodolányi, a középosztály és a kultúrharc „Olyan fordulóponthoz jutottunk Magyarország,s talán az egész emberiség történetében,hogy döntenünk kell, merre forduljunk. Hogy a helyes irányban haladjunk,elitre van szükség. /… /Igazi forradalmat csak egy kirostált[1] elit tud támasztani.” [2](Kodolányi János) A fentieket mondhatta volna Ady Endre vagy Móricz Zsigmond, Németh László vagy Bibó István, Illyés Gyula vagy Juhász Ferenc, vagy az úgy nevezett magyar középosztály íróinak, gondolkodóinak hosszabb, rövidebb ideig a „népiek” táborában tanyázó, bármely másik képviselője. De Kodolányi János mondhatta ki talán a legtöbb jogon. Ő hordta ki ezeket a gondolatokat a legnehezebben és legmélyebben, ő bűnhődött is meg leginkább ezért. Most hát,…
-
A közgazdászok célfüggvényeikkel hagyományosan arra törekednek, hogy a szűkösen rendelkezésre álló erőforrásokkal minél nagyobb outputot, kibocsájtást érhessünk el. Az már azonban állítólag nem a közgazdászok feladata, hogy megkérdezzék, hogy milyen összetételű kibocsátást kellene előállítani, vagy hogy egyáltalán miért kellene minél gyorsabban állandóan növelni ezt a kibocsátást? És az externális hatások, vagyis a termelés távolabbi, külső hatásai sem igazán lényegesek a közgazdászok, különösképpen a vállalati gazdaságtan művelői számára… A fentiek mellett ráadásul az elmúlt fél évszázadban a Föld nagyon túlnépesedett: ha a népesség egésze annyit fogyasztana, mint amennyi a fejlett országok egy főre eső fogyasztása, akkor globális szinten a kibocsátás környezetvédelmi…













