„Nem mese ez, gyermek!” Egy jó mesét ezerféleképpen lehet előadni, és mindig igaz. Sőt, valójában csak így igaz, így járva körbe-körbe a világban. A felvilágosult franciák részeg kocsmatölteléknek tartották Shakespeare-t, a német romantikusok viszont bolondultak érte, és nyakra-főre (-üptre) fordították. De mind a két helyen játszották a darabjait, és a nézők magukra ismertek bennük. Így volt ez Oroszországban is, habár Tolsztojnak nem tetszett. Az angol Charles és Mary Lamb mégis arra áldozták az életüket, hogy Shakespeare 37 darabjából 20-nak az eredeti meséjéről letisztítsák mindazt a maszatot, amit a tudós értelmezők, a zseniális rendezők és az értetlen közönség reájuk hordott. –…
-
-
Jorge Mario Bergoglio – és mi „Foglalj helyet! Kezdd el a mesét szépen.Mi hallgatunk, és lesz, aki csak éppennéz téged, mert örül, hogy lát ma ittfehérek közt egy európait.” József Attila: Thomas Mann üdvözlése (1937) Elöljáró beszéd Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Kollégák! Örömmel teszek eleget a megbízásnak, hogy Ferenc pápa új könyvéről beszéljek. Nemcsak azért, mert megtiszteltetés Krisztus földi helytartójának létfontosságú kérdésekről szóló üzenetét tolmácsolni ezekben a napokban. Hanem, mert ezek az esszéként megfogalmazott gondolatok véleményem szerint irodalmi alkotásként is figyelmet érdemelnek. Jorge Mario Bergoglio a 21-ik század ígéretes gondolkodójaként és közírójaként mutatkozik be itt, amint ezt néhány órás…
-
Köszönöm azt a megtiszteltetést, hogy ebben a körben is Kopátsy Sándorra emlékezhetek. Ami valószínűleg annak szól, hogy az 1980-as években, 4 esztendőn keresztül, Csillik Péterrel együtt, a szobatársa lehettem a PM Pénzügykutatási Intézetben. Így általában hetente két alkalommal, 2-3 órás kiselőadások, beszélgetések és viták keretében ismerhettem meg a gondolatai formálódását. A többi alkalmat nem számolva, s a kéziratai vitatását is figyelmen kívül hagyva, így is legalább 6-800 óra „kopácsizmus” alapján, s mindössze két szempontból, próbálom meg értékelni Sándor életművét. Kopátsy jelentősége a magyar szellemi életben Kopátsy Sándor az 55. életévétől kezdve, a magyar szellem élet ritka és 35 évig előtérben…
-
A Széphalmi Diétára készülve Antalóczy Attilával nem egyeztettünk előre arról, hogy miként, milyen szempontok szerint fogjunk hozzá a mondandónkhoz. Ez látszik is majd azon, hogy Kollarik István és Asztalos László előadásához, megemlékezéséhez képest én egy kicsit más megközelítést, módszert választottam ahhoz, hogy megidézzem Kopátsy Sándor szellemiségét. Úgy gondoltam, hogy szemezgetek néhány gondolatából, ideidézve őt, s mintha most hallanánk ezeket a Diétán először, hozzáfűznék ezekhez néhány megjegyzést, ami a szemelvények alapján eszembe jutott, s mindenkit erre bíztatok. Lássuk az első idézetet: „A rendszerváltás óta csalódott vagyok. A hatalom, pártállástól függetlenül, latin-amerikai útra kényszerítette az országot. Ennél nagyobb és tragikusabb útvesztésünk ezer-száz…
-
A tanulmány a XXII. Széphalmi Diétán elhangzott előadás szerkesztett változata Lenkovics Barna meggyőző, tudományos igényű értékelése mellé nem lenne méltó kiegészítő megjegyzéseket fűzni, vagy még rosszabb esetben ismétlésekbe bocsátkozni, hiszen színvonalas értékelése legfeljebb ennyit engedne meg, mert mondanivalójával fenntartás nélkül egyetértek. Én más, vállaltan szubjektív módját választom az emlékezésnek, akár még anekdotázásra is vetemedek. Ha közben itt-ott mégis csak valamiféle értékítélet szerű látszat keletkezne, az bizonyosan csak a véletlen műve lehet. 1967-ben friss diplomásként kerültem a Pénzügyminisztériumba. Ami már önmagában egy külön történet lehetne, mert az akkori szabályok szerint tilos volt az egyetem elvégzése után közvetlenül minisztériumi állásba kerülni. A…
-
Megjelent Laki László szociológus, ifjúságkutató legújabb kötete „A kötet arról a jelenségegyüttesről, annak történéseiről és következményeiről próbál valamiféle áttekintést adni egy kortárs kutató feljegyzései felhasználásával, amit röviden rendszerváltásnak nevezünk.” – áll a frissen megjelent könyv előszavában. „A kötetben Laki László 14 írása kapott helyet a szerző félszáz körüli olyan közlései – kötetek, tanulmányok, előadások – közül, amelyekben a legutolsó magyarországi rendszerváltozás és az országot érő modernizációs kihívások különböző összefüggéseivel-oldalaival foglalkozott az elmúlt 30 évben végzett kutatásai alapján.” – írja Békés Zoltán szerkesztő. A könyv a Gazsó Ferenc Társadalomtudományi Társaság támogatásával készült, megjelenését a Belvedere Meridionale Alapítvány valamint az MTA Szegedi…
-
Érdekes kérdés, hogy miért került sor a 20. század kilencvenes éveiben szinte egyetlen pillanat alatt, egyszerre az összes volt kelet-európai szocialista országban piacgazdasági átmenetre, valamint, hogy milyen gazdasági és politikai következményei voltak annak az egyes országokban. Közismert, hogy az európai szocialista országok jóval lassabb gazdasági növekedést mutattak fel a II. világháborút követően, mint a többi európai ország, valamint az alapvető fogyasztási cikkek terén is állandó hiány mutatkozott ezen országokban. Különösen nagyra nyílt a növekedési olló Ausztria és a többi kelet-európai szocialista ország között, ami nem meglepő módon éppen a magyarokat zavarta a leginkább, egyrészt azért, mert korábban Magyarország egyetlen közös…
-
„Jöjjetek, szálljunk vitába! – mondja az Úr.Ha vétkeitek skarlátpirosak,lehetnek-e fehérré, mint a hó,Ha vörösek, mint a bíbor,lehetnek-e fehérré, mint a gyapjú?” Ézsaiás könyve 1. 18-20. [1] Könyvnap van, de a könyveknek igazi jelentősége nincsen még nálunk. Több, mint egy éve már, hogy a XXI. Század Kiadónál megjelent Simonyi Ágnes fordításában Ferenc pápának Austen Ivereigh íróval, teológus professzorral együtt, a világjárvány eddigi hullámai idején megírt Álmodjunk együtt – Út egy jobb jövő felé című esszé- és tanulmánykötete.[2] Mivel még nem éppen ez ömlött a vízcsapból, a szélesebb közvélemény nem is igen figyelt fel rá akkor. Aligha vettem volna újra elő a…
-
2021. augusztus Érdekes kérdés, hogy miért került sor a 20. század kilencvenes éveiben szinte egyetlen pillanat alatt, egyszerre az összes volt kelet-európai szocialista országban piacgazdasági átmenetre, valamint, hogy milyen következményei voltak annak az egyes országokban. Közismert, hogy az európai szocialista országok jóval lassabb gazdasági növekedést mutattak fel a II. világháborút követően, mint a többi európai ország, valamint az alapvető fogyasztási cikkek terén is állandó hiány mutatkozott ezen országokban. Különösen nagyra nyílt a növekedési olló Ausztria és a többi kelet-európai szocialista ország között, ami nem meglepő módon éppen a magyarokat zavarta a leginkább, egyrészt azért, mert korábban Magyarország egyetlen közös országot…
-
Gondolatok Galló Béla – Mohai V. Lajos: Meggyőzni vagy legyőzni, adalékok a modern vitakultúra magyar természetrajzához című kötet olvasása közben Előbeszéd – Ha szabad tudjak, most mivel foglalkozol? – érdeklődik szüleinek távolléte alatt az íróasztalomon gombfocizó, de a jobban szponzorált játékok iránt is nyitott varsói unokám. – Olvastam egy érdekes könyvet. Írok róla, hogy olvassák el mások is, és akkor majd megbeszéljük. – Ezt jelenti a „pár…be…széd?” – kérdezi, a hosszú alcímet silabizálva. – Ha a felek nagyjából egyforma számúak és erősek, és hagyják is egymást beszélni, akkor igen. – Elmondjuk egymásnak, hogy mi a véleményünk arról a dologról, ami…












