Gondolatok Galló Béla – Mohai V. Lajos: Meggyőzni vagy legyőzni, adalékok a modern vitakultúra magyar természetrajzához című kötet olvasása közben Előbeszéd – Ha szabad tudjak, most mivel foglalkozol? – érdeklődik szüleinek távolléte alatt az íróasztalomon gombfocizó, de a jobban szponzorált játékok iránt is nyitott varsói unokám. – Olvastam egy érdekes könyvet. Írok róla, hogy olvassák el mások is, és akkor majd megbeszéljük. – Ezt jelenti a „pár…be…széd?” – kérdezi, a hosszú alcímet silabizálva. – Ha a felek nagyjából egyforma számúak és erősek, és hagyják is egymást beszélni, akkor igen. – Elmondjuk egymásnak, hogy mi a véleményünk arról a dologról, ami…
-
-
A XXI. nyári Széphalmi Diétán elhangzott előadás írásos változata „Nem azért írtam a darabjaimat, hogy sírjanak rajtuk. (… ) Azt akartam mondani az embereknek: nézzetek magatokra, vegyétek észre, milyen rosszul, milyen szánalmasan éltek.” (Anton Csehov, író) „A nyugati liberalizmus kifáradt, elaggott, idejétmúlt ideológia, s összeütközésbe került a lakosság túlnyomó többségének érdekeivel.” (Vlagyimir Putyin, az Oroszországi Federáció elnöke) „Tudatunk legmélyén szó szerint megteremtjük a valóságot, és így elősegítjük megvalósulását a külső szinteken is. (… ) Amilyen a gondolkodásunk, olyanok leszünk, és olyan lesz a világunk is.” (Guy Duancey filozófus, a Royal Society for the Arts elnöke) No hiszen, ezek a klasszikusok……
-
„… a hozzáértő, dolgozó nép okos gyülekezetében hányni-vetni meg száz bajunk.” József Attila: Hazám A legutóbbi helyhatósági választásokon az egy, XXI. századi nemzetté válni szándékozó, politikailag egyre tudatosabb társadalmunk félreérthetetlenül kifejezte elégedetlenségét a politikai osztálynak a rendszerváltásban és az utána eltelt évtizedekben folytatott tevékenységével. Több, nem elhanyagolható ok egybeesése folytán, ez most a kormányon lévő Fidesz/KDNP szövetség jelöltjei ellenében leadott szavazatokban fogalmazódott meg. Rendkívüli kongresszusán a párt elfogadta a figyelmeztetés reá eső részét, és hozzákezdett annak elemzéséhez, a korszak politikai elitjének egészére vonatkozóan is. Új, reményt keltő arcokban talán, de súlyos, sürgető politikai témákban igazán nincsen tehát hiány. Csak hát,…
-
5 éve halt meg Ács János(1949.03.22. – 2015.07.22.) „Bajban van a messze város,Gyürkőzni kell a Halállal: Gyürkőzz, János, s rohanj, János.” Ady Endre: A mesebeli János. Nyaralás helyett, az idén velünk karanténoztak Petya (Pjotr) és Nati (Natalia), az orosz-lengyel unokáink. Szokásom szerint, felolvastam nekik is ezt az írást, hadd tanuljanak. – Oj, Bozse moj! – hangzott fel ezúttal egybehangzóan, de kissé ironikusan. – Megint egy hatásvadász cím! Ráadásul, egy elhunyttal kapcsolatban! És éppen a posztmodern Nagy Testvér poszt-dramatikus és poszt-színészi, mindazonáltal lebilincselően rendezői, koreográfusi és látványtervezői divatának a fénypontján! – Hát nem tudnád már egyszer a saját farkaddal verni le a…
-
Az egyre fokozódó nemzetközi helyzetben való további “fellazulást” megelőzendő, a moszkvai Világirodalmi Intézet nemzetközi konferenciára hívta a szocialista országok irodalmárait az év tavaszán. A fő referátumot egy neves csehszlovák egyetemi tanár tartotta: A prágai szürrealisták, a nemzetközi imperializmus Trójai Falova. Aspiránsvezetőm, Papernij doktor úr, aki az unalmas értekezleteken rendszerint Arkagyij Rajkin számára gyártott kuplét, vagy Ljubimov színházának, a Tagankának az irodalmi vezetőjeként, valamely rejtjelezett politikai drámát olvasott, ezúttal feszült figyelemmel hallgatta az előadót. – Nem is annyira azt, amit mondott, hanem – ahogyan mondta. Szavait persze, kitörő tapssal fogadtuk. De aztán szótlanul, nagyon elgondolkodva ballagtunk a metróállomásunk felé. Zjama (Zinovij Szamojlovics) hirtelen…
-
„Olyan ritkán hallunk mostanában felőletek! Annyira édes az élet ott, az Európai Unióban?” (A Moszkvai Történeti Múzeum magyar kiállításának vendégkönyvéből.) Több, hasonló bejegyzés is olvasható abban a több mint egy évtized előtti vendégkönyvben. Talán ez a bizalmas, már-már évődő hang indíthatta a Népszabadság 2005. február 12-i számának szerkesztőjét, hogy a fenti, tréfásnak szánt címet adja az akkori miniszterelnök külpolitikai tanácsadójával készült interjúnak. A költői kérdést a szakember komolyan vette, és a tőle elvárható, bölcs körültekintéssel válaszolt. Türelmesen kifejtette, hogy hazánk érdekei elsősorban a kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatok újrafelvételét teszik most (tették akkor) szükségessé. Ami a közvetlenül politikai, kulturális érintkezést és párbeszédet…









