2023. június 24-én, az Óbudai Temetőben állami tiszteletadással helyezték örök nyugalomba a mai magyar társadalomtudomány egyik legkiválóbb művelőjét, a 89 éves Tellér Gyulát, aki szeretve tisztelt kollégám és kedves barátom volt. A mellékelt írásban életének és munkásságának néhány olyan, általam ismert stációját, próbatételét és választását szeretném felidézni, amelyek ezt a József Attila-díjas műfordítót Széchenyi-díjas szociológussá és parlamenti képviselővé, fontos nemzeti értékek létrehozójává és hű őrévé tették. A Kossuth díjas műfordítás magyar iskolája „A műfordítás – ’versről írt vers’, azaz igazi hungaricum. Nehéz is a ’mibenlétét’ szellemesen meghatározni, mert maga a kifejezés is csak nálunk honos. Idegen nyelveken nincs is olyan…
-
-
„Kétféle politika van…Az egyik, amelyik kilesi, mi jó készül a nemzetben, s annak lesz kertésze,a másik meg, aki a maga káprázatai után megy és visz mást is a vesztébe.”(Németh László: Apáczai) [1] – A keresztény gyülekezet nyilvános megkövetésének aktusát nevezik így. Még a nagy Galilei is át kellett, hogy essen ennek, a ma elszámoltatásnak is nevezett szertartáson. Az eretnek tudósról írott drámájában Brecht is, meg Németh László is fontosnak tartja azonban hangsúlyozni, hogy már akkor is túl lehetett élni ezt az aktust, viszonylag könnyen. Feltéve persze, hogy ésszel él az ember. – Kiáll az Úr asztala, a kongresszus, vagy, ha éppen az…
-
– egy színháztörténész jegyzeteiből – „A küszöbön álló események váratlanul érnek majd bennünket,mint az alvó Csipkerózsikát. És meglátja, hogy Szidorov kupec,vagy valamelyik középiskolai tanfelügyelő Jelecből,aki többet ért meg az időkből nálunk, s főleg többet tesz nálunk, félre lök, és kiszorít majd bennünket.” [2](A. P. Csehov) – „Nem baj (…),ilyenkor is színházat kell csinálni!”[3] (Spiró György: Az Ikszek) Kissé mondénnak hangzanak talán az ilyen bölcselkedések most, ilyen időkben. De hát, nem én találtam ki őket, még csak nem is kedves könyvem, Az Ikszek szerzője. Az „idők” meg, talán már örökre tartanak nálunk. Spiró György első nagyregényének főszereplője, a „lengyel Moliere”, az öreg és…
-
– Popper Pétert olvasva… – „Ezért értsd meg, szeretem őt, A vén Európát, a büszke nőt! Nagyon kérlek, becsüld meg őt, A vén Európát, a gyönyörű nőt!” Varga Miklós Az első idézet József Attila valaha közismert verséből való, amellyel egy másik nagy Európa-megálmodót, a Budapestre érkező Thomas Mannt üdvözölte. – Aki néhány év múlva, angolul kissé jobban beszélő lánya segítségével, már az amerikai rádióban buzdította kioldani bombáikat a „tornyot, szelíd tanyát” és Vörösmarty Mihály lakhelyét akkor, sajnos, még nem elég jól ismerő pilótákat. Radnóti maga, inkább a kabátja zsebében rejtegetett nagy versekkel üzent az utókornak. – Csendesen és…
-
Popper Pétert olvasva… „Ezért értsd meg, szeretem őt,A vén Európát, a büszke nőt!Nagyon kérlek, becsüld meg őt,A vén Európát, a gyönyörű nőt!”Varga Miklós Az első idézet József Attila valaha közismert verséből való, amellyel egy másik nagy Európa-megálmodót, a Budapestre érkező Thomas Mannt üdvözölte. – Aki néhány év múlva, angolul kissé jobban beszélő lánya segítségével, már az amerikai rádióban buzdította kioldani bombáikat a „tornyot, szelíd tanyát” és Vörösmarty Mihály lakhelyét akkor, sajnos, még nem elég jól ismerő pilótákat. Radnóti maga, inkább a kabátja zsebében rejtegetett nagy versekkel üzent az utókornak. – Csendesen és fegyelmezetten, ahogyan egy munkaszolgálatoshoz illik. Azonban, nem…
-
Galló Béla – több, mint – esszéje „A politikai szervezetek is halandók…”Ernst Hillebrand „Nem az állam fontos, még csak nem is igazána társadalmi rendszer, hanem – az ember.” Nyikolaj Bergyajev „Akinek pedig víziói vannak, forduljon orvoshoz!”Helmut Schmidt Tudom, hogy ez már nem szokás. Ideidéztem ezt a sok okosságot, mégis. Azt remélem ugyanis, hogy amíg ezeken tűnődünk, kirakjuk magunk elé az asztalra – magát a könyvet. Amely már a címlapján is közös emlékünket és közös víziónkat, a Hi-Story / Alamy Stock-féle munkás képét eleveníti fel. Akárhogy is, ő itt a főszereplő, nem a tudós elmélkedők. – A cím vérszínű betűi mögötti rózsaszín…
-
Kodolányi, a középosztály és a kultúrharc „Olyan fordulóponthoz jutottunk Magyarország,s talán az egész emberiség történetében,hogy döntenünk kell, merre forduljunk. Hogy a helyes irányban haladjunk,elitre van szükség. /… /Igazi forradalmat csak egy kirostált[1] elit tud támasztani.” [2](Kodolányi János) A fentieket mondhatta volna Ady Endre vagy Móricz Zsigmond, Németh László vagy Bibó István, Illyés Gyula vagy Juhász Ferenc, vagy az úgy nevezett magyar középosztály íróinak, gondolkodóinak hosszabb, rövidebb ideig a „népiek” táborában tanyázó, bármely másik képviselője. De Kodolányi János mondhatta ki talán a legtöbb jogon. Ő hordta ki ezeket a gondolatokat a legnehezebben és legmélyebben, ő bűnhődött is meg leginkább ezért. Most hát,…
-
„Nem mese ez, gyermek!” Egy jó mesét ezerféleképpen lehet előadni, és mindig igaz. Sőt, valójában csak így igaz, így járva körbe-körbe a világban. A felvilágosult franciák részeg kocsmatölteléknek tartották Shakespeare-t, a német romantikusok viszont bolondultak érte, és nyakra-főre (-üptre) fordították. De mind a két helyen játszották a darabjait, és a nézők magukra ismertek bennük. Így volt ez Oroszországban is, habár Tolsztojnak nem tetszett. Az angol Charles és Mary Lamb mégis arra áldozták az életüket, hogy Shakespeare 37 darabjából 20-nak az eredeti meséjéről letisztítsák mindazt a maszatot, amit a tudós értelmezők, a zseniális rendezők és az értetlen közönség reájuk hordott. –…
-
Jorge Mario Bergoglio – és mi „Foglalj helyet! Kezdd el a mesét szépen.Mi hallgatunk, és lesz, aki csak éppennéz téged, mert örül, hogy lát ma ittfehérek közt egy európait.” József Attila: Thomas Mann üdvözlése (1937) Elöljáró beszéd Tisztelt Hölgyeim és Uraim, kedves Kollégák! Örömmel teszek eleget a megbízásnak, hogy Ferenc pápa új könyvéről beszéljek. Nemcsak azért, mert megtiszteltetés Krisztus földi helytartójának létfontosságú kérdésekről szóló üzenetét tolmácsolni ezekben a napokban. Hanem, mert ezek az esszéként megfogalmazott gondolatok véleményem szerint irodalmi alkotásként is figyelmet érdemelnek. Jorge Mario Bergoglio a 21-ik század ígéretes gondolkodójaként és közírójaként mutatkozik be itt, amint ezt néhány órás…
-
„Jöjjetek, szálljunk vitába! – mondja az Úr.Ha vétkeitek skarlátpirosak,lehetnek-e fehérré, mint a hó,Ha vörösek, mint a bíbor,lehetnek-e fehérré, mint a gyapjú?” Ézsaiás könyve 1. 18-20. [1] Könyvnap van, de a könyveknek igazi jelentősége nincsen még nálunk. Több, mint egy éve már, hogy a XXI. Század Kiadónál megjelent Simonyi Ágnes fordításában Ferenc pápának Austen Ivereigh íróval, teológus professzorral együtt, a világjárvány eddigi hullámai idején megírt Álmodjunk együtt – Út egy jobb jövő felé című esszé- és tanulmánykötete.[2] Mivel még nem éppen ez ömlött a vízcsapból, a szélesebb közvélemény nem is igen figyelt fel rá akkor. Aligha vettem volna újra elő a…







