1. A társadalmi tulajdont és a tervgazdaságot favorizáló, kollektivista dogmákra épülő, szovjet típusú magyar szocializmusunk 1989-re fenntarthatatlannak bizonyult és összeomlott. Alig 20 év elteltével pedig a neoliberális piacgazdaság individualista dogmáira épülő amerikai típusú kapitalizmus is fenntarthatatlannak bizonyult és összeomlóban van. Félő, hogy maga alá temeti a világot, benne Magyarországot is. Pedig tudhattuk volna, amire Szelényi Iván már 1990-ben figyelmeztetett: „Nem kell csöppet sem szeretnem a tőkés típusú kizsákmányolást ahhoz, hogy a szocialista kizsákmányolás rendszerét bírálhassam.”[1] Szűkebben, a rendszerváltó magyar politikai elitnek tudnia kellett volna, hogy ha a szocializmus egy történelmi-társadalmi kísérlet volt, és az elbukott, nem elég egyszerűen azt mondani:…
-
-
Széphalmi Diéta, 2017. Az európai bevándorlás esetében ki kell emelni, hogy az európai gyarmattartó országok és az afrikai és ázsiai iszlám lakta területek közt évtizedeken vagy akár évszázadokon át nagyon szorosak voltak a gazdasági és a társadalmi kapcsolatok, és ezért az Európába történő iszlám bevándorlás – érthető módon – napjainkban felülmúlja szinte az összes egyéb, Európán kívülről érkező bevándorlás mértékét. Sok esetben a volt gyarmattartó országok lakosaiban élő látens vagy nyílt lelkiismeret-furdalás és hozzájárul ahhoz, hogy nem csak elfogadják, hanem sok esetben üdvözlik is a fejlődő országokból érkező bevándorlást. Michel Houellebecq, francia szerző, 2015-ben, a Charlie Hebdo elleni véres merénylet…
-
A XVIII. nyári Széphalmi Diétán, 2017. augusztus 1-én elhangzott előadás szerkesztett és rövidített változata Bár sokak számára egyértelmű és világos, úgy érzem, mégis magyarázattal tartozom az előadásom címében elrejtett intertextualitással kapcsolatban. Az idézet Kazinczy méltán híres és közismert Ortológusok és neológusok nálunk és más nemzeteknél című eszmefuttatásából származik, amellyel 1819. augusztus 15-én, majdnem napra pontosan 198 esztendeje Széphalmon jelképesen lezárta, vagy inkább nyugvópontra helyezte a nyelvújítási vitát. A megbékélés gesztusa párosult ebben az összegzés és a szintézis vágyával, ugyanakkor azt is tudnunk kell, a szakirodalomban egyre inkább az a kép rajzolódik ki, hogy Kazinczy továbbra is a termékeny vitában gondolkodott,…
-
A tanulmány a Széphalmi Diétán 2005. augusztus 5-én elhangzott előadás írásos változata. Mintegy tíz év telt el azóta, hogy Samuel Huntington egy, a Foreign Affairs-ben megjelent cikkében először felvázolta a szocialista rendszer összeomlását követő időszakra vonatkozó jövőképét, amely az elsők közt vonta kétségbe a „kapitalizmus világméretű győzelmét” köszöntő optimista jövőképek realitását. Optimizmusban pedig a kilencvenes évek elején nem volt hiány. Hogy csak a világ két igen eltérő szegletéből idézzük az optimizmus jegyeit, a kilencvenes évek elején a magyar kormány a privatizációs téziseiben meghirdette a gazdaság 3-5 év alatt történő teljes privatizálás és modernizálását, míg az USA-ban Francis Fukuyama amerikai politológus…
-
„Továbbá: azt állítják némellyek, hogy a sajtó szabadsága a közcsendességnek veszedelmére légyen. Én úgy tartom: a közcsendesség a közértelmességre (intelligenciára) és közvagyonosságra, mint valóságos hypomochleonra* nehézkedik; ha a népnek nagyobb osztálya értelmes és vagyonos, a közcsendesség bódult háborgatásától nem kell tartani. Vagyonossá értelmesség nélkül a szerencse tehet ugyan egyeseket, de nem egész nemzeteket, mert ezeknek előhaladása kevésbé függ a sors kedvezésétől, s inkább a nemzeti alkotó erők helyes kifejlésén alapul. Ha tehát egy nemzetet vagyonossá csak az értelmesség tehet, az értelmességet viszont csak a vélemények szabados súrlódása fejtheti ki, s ez szabad sajtó nélkül meg nem eshetik, a szabad sajtó tehát jó…
-
Amikor ezen sorok lejegyzésre kerülnek, épp két nappal a magyarországi EP választás előtt, azon lamentálnak az elemzők, hogy a Fidesz várható tarolása mellett a 9-12%-os sávban melyik erő érheti el az ezüstérmet. Jellegzetes tünete ennek a korszaknak, hogy a különféle intézetek komoly esélyt adnak arra, hogy a Gyurcsány Ferenc felesége vezette Demokratikus Koalíció fusson be erre a helyezés szempontjából jó, támogatottság szempontjából viszont siralmas pozícióba. Ilyenkor előkerülnek persze az elrontott rendszerváltással kapcsolatos gondolatok is. Pár hónappal ezelőtt látott napvilágot egy esszé a Mandiner publicistájától, aki amúgy büszkén vállalja szülei ősfideszes voltát. Trombitás Kristóf Pozsgay Imre szerepén keresztül mutatja be a…
-
5 éve halt meg Ács János(1949.03.22. – 2015.07.22.) „Bajban van a messze város,Gyürkőzni kell a Halállal: Gyürkőzz, János, s rohanj, János.” Ady Endre: A mesebeli János. Nyaralás helyett, az idén velünk karanténoztak Petya (Pjotr) és Nati (Natalia), az orosz-lengyel unokáink. Szokásom szerint, felolvastam nekik is ezt az írást, hadd tanuljanak. – Oj, Bozse moj! – hangzott fel ezúttal egybehangzóan, de kissé ironikusan. – Megint egy hatásvadász cím! Ráadásul, egy elhunyttal kapcsolatban! És éppen a posztmodern Nagy Testvér poszt-dramatikus és poszt-színészi, mindazonáltal lebilincselően rendezői, koreográfusi és látványtervezői divatának a fénypontján! – Hát nem tudnád már egyszer a saját farkaddal verni le a…
-
Kudarcainkból és sikereinkből megtanulhattuk az idők során, hogy nálunk szinte mindenki mindenhez ért – a klasszikussá vált vicc fordulatával élve, mindenhez is. Szinte nincs olyan ember, aki ne lenne tudatában annak, ki és miért alkalmas szövetségi kapitánynak, mi a pontos oka a válogatott aktuális eredménytelenségének, de valójában az is sokak számára evidens, miként orvosolhatók hatékonyan és könnyedén a másoknak megoldhatatlannak tűnő problémák. Ilyen területnek számít a sport, az egészségügy és természetesen az oktatás világa is. Többek között ennek a „sokoldalúságnak” köszönhetően üti fel gyakorta a fejét az a közismert tévképzet, hogy a tanárokat a társadalom kellőképpen megbecsüli, a munkájukat tisztességesen…
-
„Nincs még egy olyan könyörtelen vadállat, mint az ember. Életünk csaták sorozata, és végét a győzelem vagy a vereség jelenti. Nem engedhetjük meg, hogy bárki is megszívasson minket.” (Donald Trump, 1981[1]) November 8. éjjelén sokan nem aludtak; sem az USA-ban, sem Nyugat-Európában, sem pedig Magyarországon. Az amerikai elnökválasztás utáni napokban így sokan tiszteltek meg a kétségbeesett kérdéseikkel: „hogyan, és miért történhetett ez meg?”, s főleg: „mi lesz ezek után , a világgal, s főleg: velünk magyarokkal?!” Kíséreljük meg együtt a higgadt elemzést; és készüljünk fel a jövőre. Ki nyert, és ki veszített? Trump-ra, mint emberre, nincs értelme túl sok szót vesztegetni.…
-
„Elismert dolog napjainkban, hogy azon tényezők között, melyek minden népnek jólétére és ezáltal az államoknak hatalmára elhatározó befolyást gyakorolnak, egy-egy fontosabb nincs, mint a népnek értelmi míveltsége; és innen van, hogy jól rendezett állam nem létezik, mely a népoktatás célszerű elrendezésére figyelmet nem fordítana. <…> …a népoktatás célszerű rendezése, mely a közműveltségnek feltétele, egyszersmind feltétele az állam létének s kifejlődésének is.”[1] Az idézett sorokat Eötvös József vetette papírra 1868-ban, a népiskolai törvényjavaslatról tett észrevételei között. Ugyan közel 150 esztendő telt el azóta, hogy az ideális állam léte és a „közműveltség” állapota közötti összefüggésről kifejtette nézeteit, állításával és érvelésével mégis nehéz…
